Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
Ozora A céh működési ideje: A szekszárdi fazekascéh 1726-tól datálódó céhiratai 1727-ből említik Púpos János fazekast, aki Ozorán inaskodott. 153 Ozora, Dombóvár és Kaposvár fazekascéhe 1747-ben, 154 az ozorai és dombóvári uradalom fazekascéhe pedig 1748-ban kapott kiváltságokat. Az ozorai fazekascéh egy másik eredeti magyar nyelvű (1748-ból származó) privilégiumlevelét a Tolna Megyei Levéltár gyűjteményében találhatjuk. (IX./6. Ozorai Uradalom Fazekas Céhének Irata). 156 A 19. század elején már nincs nyoma a céh működésének. 157 A mesterség ágai: nincs adat. Elterjedés, értékesítési körzet: nincs adat. Nyersanyagbiztosítás: nincs adat. Az edények típusai: A Néprajzi Múzeumban 1758-as évszámmal található az ozorai csizmadia és vargacéh céhkorsója. A céh termékeiről nincs adatunk. Óbánya, Mecseknádasd 159 A céh működési ideje: A török hódoltság után Hessen vidékéről főként iparosok költöztek Nádasdra és Óbányára. Egy 1746-ban keletkezett peres iratból ismert egy tanú foglalkozása, aki nevezetesen fazekas volt. 160 A 18. században inkább nádasdiak voltak a fazekasok, a 20. századtól került Óbánya előtérbe. 161 Nem céh keretben dolgoztak, a fazekasság mellett egyéb gazdálkodást folytattak. 162 A mesterség ágai: Fazekasok: nem specializálódtak egy-egy áruféleségre A mesterek száma: 164 163 1900 20 fazekas 1920 26 fazekas Elterjedés, értékesítési körzet: Ugyanarra a vásárra jártak, mint a szekszárdiak, Tolna, Fadd, Zomba, Kéty, Hőgyész, Bonyhád, Döbrököz, Simontornya, Cece, Kölesd. Legtávolabbi helyük Paks és Nagydorog volt, de a közeli Baranyát is bejárták. Észak felé vásárkörzetük határa ott volt, ahol a csákváriaké kezdődött. L. Imre Mária kutatásai alapján a 19. és a 20. század fordulóján a szászvári völgyben található települések; 153 NAGY 1999, 133. 155 KRESZ 1974, 31. DOMONKOS 1991, 147.; ERI - NAGY - NAGYBAKA Y 1975-76, 189. DOMONKOS 1991, 147. 156 Tolna Megyei Levéltár C. 38.936; ERI - NAGY - NAGYBÀKAY 1975-76, 189. 157 Lásd az ozorai fazekascéhről írottakat. 158 KRESZ 1963, 136-137. old. 69. kép; KRESZ 1991b, 596. A céhkorsó készítési helyéről azonban nem tudunk semmit, elképzelhető, hogy nem is Ozorán készült. 159 KRESZ 1960, 322. Tamás József szekszárdi fazekas elbeszélése alapján, L. IMRE 1975-76, 183-191; L. IMRE 1976, 113-115; L. IMRE 1977, 295-308; IMRE-MANHERZ 1979, 159-183; IMRE-MANHERZ 1981, 131-154. 160 L. IMRE 1975-76, 183; IMRE-MANHERZ 1979, 159-160. 161 L. IMRE 1975-76, 185. IMRE-MANHERZ 1979, 160. 162 L. IMRE 1975-76, 185; L. IMRE 1976, 113. 163 L. IMRE 1976, 113; IMRE-MANHERZ 1979, 160. 164 L. IMRE 1976, 113. 165 KRESZ 1960, 322. Tamás József szekszárdi fazekas elbeszélése alapján. Imre Mária elterjedési térképei az észak-tolnai területeket nem érintik. Az adat a századfordulónál későbbre vonatkozhat. 224
