Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Glósz József: Társaság és társadalom (Adalékok a birtokos nemesség reformkori világához)

megyei birtokszerző Dőry László leszármazottai, első-, másod-, ill. harmadfokú unokatestvérek. A házasságok nagy hányada a család státuszának szintjén köttetett. Ide sorolhatók a Bezerédj, Nunkovich, Bernrieder, Sztankovánszky, Jeszenszky, Cseh család tagjaival létrejött kapcsolatok. 50 Közel ekkora az olyan frigyek száma, amelyek esetében a választott valamely arisztokrata család leszármazottja volt. E főnemesek - ez is a Bezerédj családra emlékeztet - nem az arisztokrácia első vonalából származtak, s ez újólag alátámasztja, hogy az uralkodói kegy által bőségesen osztogatott bárói, grófi címek nem emelték viselőiket a középbirtokos nemesség elitje fölé. E körbe sorolhatók a Dőry famíliába beházasodó báró Lusenszky, Rudnyánszky, Wimmersperg, Meczingen, Laffert, gróf Aichelburg családok. 51 Ugyanakkor a nemzetség leggazdagabb, a hivatali pályán legsikeresebb ága előtt már a rangosabb arisztokrata családok is megnyíltak. Az 1850-es években osztrák bárói címet szerző Dőry Gábor leánya, Gabriella, gróf Pejachevich Lászlóhoz ment férjhez, első unokatestvére Gyula pedig gróf Korniss Annát vette feleségül. A társadalom - már kétségkívül fellazulóban lévő - hierarchikus rendjébe illeszkedő családi kapcsolatok mellett néhány rendhagyó, ám kivételességénél fogva azt megkérdőjelezni nem képes frigy is született a Dőry famíliában. Az ezek tengelyében álló Dőry Mihály, a nemesi értelmiségi családból származó, teljesen vagyontalan Hainer Laurával lépett házasságra, majd miután maga is tönkrement, lányát gróf Széchenyi Sándor vette feleségül. Az első vonalbeli arisztokrata romantikus gesztussal kiragadhatta ugyan feleségét nyomorgó családja köréből, de a tűréshatárt átlépő vagyoni és társadalmi szakadékot nem hidalhatta át. Dőry Mihály családja nem nyert bebocsáttatást a Széchenyiek köreibe. 52 A kor normáitól elütő házasságot kötött ifj. Dőry Vince is, amikor Gianone Rozinát, egy jómódú pécsi polgárcsalád leányát vette feleségül. Hozományának értéke nem maradt el a rangbéli nemes mennyasszonyokétól, jellege azonban más volt: Vince felesége révén egy Pécs közeli kőszénbánya résztulajdonosa lett. A polgári tradíciókat egyik leányuk, Stefánia vitte tovább, aki a dualizmus időszakában sikeres sajtüzemet alapított Zombán. 53 A többi megyei földbirtokos család házassági kapcsolatai is e sémába illeszthetők. A nemeskéri Kiss famíliában az egyenlő felekkel kötött frigyek közé sorolható az akkor még jó módú Daróczy, a Gyulai Gaál, a Skerlecz, a Hiemer és a Csapó családdal létrejött kapcsolat. Egy felfelé mutató kivétel itt is akad: Kiss Katalin Jankovich Antalhoz ment feleségül, aki 1772-ben grófi címet kapott. A Pozsega vármegyei család al­es főispánok sorával büszkélkedhetett. 54 E körökből kerültek ki a Gindly családtagok választottjai is. Míg a férfiak egymást követő nemzedékei kevésbé jól csengő nevekkel házasodtak - Rosty, Hamar, Roboz családok - a velük egyenlő arányban öröklő leányok jó partikat csináltak: Chernél Mihály tábornok, Bezerédj Mihály septemvir, báró Bésán Károly, Csapó Dániel illettek a család nevéhez, vagyonához. 55 Az idézett esetek megerősítik, amit a jómódú birtokos nemesi családok társadalmi és társasági kapcsolatrendszeréről korábban megállapítottunk, és egyúttal jelzik, hogy a reformkor nagy változásait gazdaságilag sikeresen átvészelők és a leszakadók közötti kapcsolat nem csupán társasági szinten lazult meg, hanem ennek logikus következményeként a házassági tervek szövésekor sem jöhettek számításba egymás számára. A nemzedékváltással a földbirtokosi egzisztenciától is elköszönő új generáció az önálló család alapításakor a sorstársak, vagy ezen belül saját rokonsága irányában tájékozódhatott. Perczel Ignác és Sauska Jozefa három leánya közül kettő Perczelhez ment férjhez. 56 A birtokosként ugyancsak jelentéktelen Forster nemzetségben Benő és Valéria egymással lépett frigybe. A család egyes férfitagjainak foglalkozása ­katonatiszt, birodalmi tisztviselő, lelkész - jelzi az új egzisztencia-teremtő törekvések lehetséges irányát, amely úton képviselői a 19. század második felében a Perczelekhez hasonlóan jelentős sikereket értek el. Az anyagilag válságba került családok beszűkülő választási lehetőségét a rokonházasságok mellett egy másik 4y TML. IV/l.b. 608/1833, 591/1846., IV/l.a. 705/1843., IV/7.b. 1655., IV/55./a. III. 87/1854, 107/1855. 50 NAGY 1858. 372-378., TML. IV/1. b. 260/1836, 542/1836, 214/1839. és 665/1841. 51 NAGY 1858. 372-378., TML IV/55. a. VII. 114./1860. 52 GLÓSZ 1985. 26-27.; GAÁL 1998. 296. 53 TML. IV. 55/a. IV. 155/1856., KÁPOLNÁS 2000. 329-370. 54 NAGY 1860. 248-249., TML. IV/l.b. 1234/1802. 55 NAGY 1858. 408-409., TML. IV/1. 40.d. 1797. szeptember 5., XIII/37. Gindly Rudolf levelei 1854. február 1., 1856. január 23. 56 TML. IV/152. d. özv. Perczel Ignácné végrendelete 1855. 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom