Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Bondár Mária: Fejezetek a Kárpát-medence késő rézkori emberábrázolásának tárgyi emlékeiből
kebles edények egyazon lelőhelyen történő előfordulására van adatunk (Jevisovice, Pozsony, Brza Vrba). A spiráldíszes tálak funkciója máig nem megoldott. 68 Talán e különleges edények előkerülési körülményeinek, lelőhelyen belüli kontextusának vizsgálata közelebb visz a funkció meghatározásához. A ginekomorf edények sírba kerülése ritkább, mint a telepen való előfordulásuk, ezért feltételezzük, hogy ilyen esetben a közösség kiemelkedő szerepet betöltő női tagjának sírja került elő, aki talán az új termés ünnepének(?) szertartásánál töltött be kulcsszerepet vagy a beavatási szertartásnál ő volt a „minden titkok tudója". A kebles edények - bár feldolgozásuk korántsem teljes és minden részletre kiterjedő - fontos kronológiai jelentőséggel is bírnak. A badeni kultúra hagyományos történeti kronológiájának és modern, természettudományos módszerű datálásának szinkronba hozása mindmáig nem teljesen megoldott. J. Petrasch éppen a kebles edények segítségével igyekezett kronológiai horizontokat megállapítani a délnémetországi késő neolitikum és a badeni kultúra között. A dendrokronológia segítségével jól datálhatok a délnémetországi és svájci lelőhelyek, ahol naturalisztikusan megformált, belülről kinyomott nagy bütykökkel ábrázolt anthropomorf edények is előkerültek (7. kép). E nagy méretű mellformájú bütykök és egy csészeforma alapján Petrasch a délnémet, svájci és közép-kárpátmedencei lelőhelyek egykorúságát tételezte fel. Ennek a munkának éles kritikáját fogalmazta meg J. Pavelcik, aki Petrasch badeni kultúra keltezését túlságosan hosszúnak tartotta, s az általa felsorolt lelőhelyek helyesbített kulturális besorolását is közölte. 71 Eszerint a Vorbaden horizontba sorolható egy Hlinskoról származó töredék, a bolerázi csoportba tartozik a Celldömölk-Sághegyről, Brno-Lísen lelőhelyről és Jevisovice C r ből ismert edények, míg az idősebb klasszikus badeni kultúrába (Baden Ila-IIb) tartozik a Hlinskon előkerült példány. 72 A bosácai csoport idősebb fázisából említi még a Bánovról származó közöletlen edényt. 73 A Petrasch cikkben szereplő többi edény Pavelcik véleménye szerint a badeninél korábbi morvafestett kerámia emléke. 74 Ez az edényfajta olyan eszmei tartalmat, olyan vallási képzetet testesít meg, amely már a badeni kultúrát megelőzően is létezett, s talán fontos bizonyítéka a badeni kultúra sokrétű összetevői közül az eddig alig vizsgált nyugati kapcsolatnak. *** A badeni kultúra emberábrázolásainak keltezése kétpólusú: az idolokat és a kebles edényeket a badeni kultúra első felére (bolerázi csoport és korai klasszikus badeni kultúra) míg az ember alakú urnákat - Kalicz N. nyomán - a badeni kultúra kései szakaszára keltezik a kutatók. Az összegyűjtött anthropomorf emlékek alapján ez a statikus kép kissé fellazulni látszik, s talán néhány mozaik hozzásegít már bennünket ahhoz, hogy a korábbinál árnyaltabban keltezhessük a badeni kultúra különböző emberábrázolásait. A kebles edények általánosan elfogadott keltezése is - mint már utaltunk rá - hasonló, mint a fejnélküli badeni idoloké, azaz a bolerázi és korai klasszikus badeni kultúrára jellemzőek. Későbbi időszakban - a kutatás általános vélekedése szerint - nincs ilyen edény. Mint láttuk, elsősorban J. Pavelcik eredményei alapján, ez is sokkal árnyaltabb: megtalálható a Vorbaden (avagy mai terminológiával protobolerázi) horizontban is ez az edénytípus, 75 s van két adatunk arra, hogy a badeni kultúra kései időszakából is ismert: J. Pavelcik említett a bosácai csoport idősebb fázisából Banov (Bánkeszi) lelőhelyről egy kebles edényt. 76 Ugyancsak előfordul a ginekomorf edény a sajógömöri (Gemer) temetőben is. A 20. sírban ember alakú urnákkal együtt került elő ez a közöletlen darab. Az ásató szerint ez a sír a temető legfiatalabb sírja. E két 68 A spiráldíszes, ún. bratislavai típusú tálak legutóbbi összegző tanulmányai: MARÁN 1997, MARÁN 1998, MARÁN 1998a, BONDÁR 2001a. 69 PETRASCH 1984, Abb. 2.1, Abb. 3. 70 PETRASCH 1984,285. 71 PAVELCÍK 1988, Abb. 2. 72 PAVELCÍK 1988, 146. 73 PAVELCÍK 1988, 146. 74 PAVELCÍK 1988, 144. 75 PAVELCÍK 1982, Abb. 6.1. 76 PAVELCÍK 1988, 146. 77 KOVÁCS 1986. 86
