Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Szalay Zoltán: Bölcske-Kálvária feltárásán előkerült 16–18. századi leletek restaurálása

kihajtottam a düftint. Miután a külső hengernél volt a nagyobb hiány, természetesen a düftin színoldala ide került. Majd az összejelölés szerint a kihajtott düftinre helyeztem a külső henger darabjait és a ragasztóval összevasaltam őket. Ezután visszahajtottam a düftin felső szélét. Mivel nem tudtam meghatározni a külső henger magasságát, a visszahajtás nagyságát az ide vonatkozó néprajzi adatok alapján határoztam meg. Mivel a külső henger felső szélét nem szabtam véglegesre, csak ráhagyással visszahajtottam, később ezt bármikor könnyen módosítani lehet. (2. kép) 1. kép: A süveg kiegészítés közben. 2. kép: A süveg kiegészítve. Bölcske-Kálvária 1995., 93. számú sír, süveglelet. (3. kép) A második süveg ásatási körülményei és kezelése megegyeznek az előbb leírtakkal, a fejfedő alakja azonban különbözött az előbbitől. Kiegészítése annyiban tért el, hogy az itt mutatkozó hiányoknál a düftint duplán vettem, így a kiegészítés azonos szintbe került az eredeti felülettel. Hasonló, (ott a 17. századból származó) nemezsüvegek kerültek elő a debreceni Dobozy utcai temetőből, melyek most a Déri Múzeum tulajdonában vannak. A bölcskeiek közül a magasabbik süveg csaknem teljesen hasonló, mint a debreceni lelet. A Néprajzi Lexikon leírása szerint, Ny-Dunántúlon is használtak hasonló süveget, a földrajzilag legközelebbi süveglelet az ugyancsak Tolna megyei Bátán került elő. A süveg használata a nemesi viseletben a 16-17. sz.-ban általános volt, majd a 17-18. században lett a paraszti férfi fejviselet általánosan hordott darabja. Az alacsonyabb süveg is hasonló a másik debreceni süveghez, bár a kettő között némi formai eltérés van. Dunántúlon az Eszterházy uradalomban az alacsonyabb süveget, mint béres süveget a múlt század végéig használták. (4. kép) 4 Gaál Attila i.m. 474