Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vass Erika: Egy cikói német ház élete
A gazdasági nehézségek miatt Johann Kiszler 1907-ben két fiával, a 18 éves Johannái és a 15 éves Nikolausszal másokhoz hasonlóan Amerikába ment munkát keresni. A család anyagi gondjait mutatja egy 1907-ből fennmaradt végzés is, mely a család adósságáról szól. A Kiszler család amerikai útja beleilleszkedett a kor kivándorlási folyamatába. 47 A régióban az egyik ok az 1870-es évektől pusztító filoxéra, s az annak nyomán kialakult gazdasági válság volt. A munkanélküliség, az ipar fejletlensége, a közterhek hozzájárultak az eladósodáshoz. Emellett a korábban kivándoroltak csábító üzenetei és pénzküldeményei is előmozdították a gazdasági nehézségekkel küszködők kivándorlását. 1907 országosan is a kivándorlás egyik kiemelkedő éve volt: 1000 emberre 8,5 amerikai kivándorló esett. A Magyarországról Amerikába került németek aránya 1899-1913 között 15% volt, ami a kétszerese volt a magyarországi népességi arányuknak. 50 Ebben közrejátszott a német mentalitás és a korábban már említett öröklési rend is. A németek a vándorlási hagyományokhoz már szinte hozzászoktak. Úgy nevelkedtek, hogy életkörülményeik megváltoztatásához akár a földrajzi mobilitás is szükséges lehet. 1904-1914 között a Tolna megyei kivándorlók 59%-a volt német. 51 1908 utolsó és 1909 első negyedéből maradtak fenn ezzel kapcsolatos, településre lebontott adatok. E szerint Cikóról tizennyolcan Németországba mentek, hárman pedig Amerikába. A Kiszler család számára az amerikai út csak mint átmeneti munkalehetőség merült fel. A cél a visszatérés volt, a jobb anyagi körülmények megteremtése. Ezt bizonyítja az is, hogy csak a munkaképes férfiak mentek el a családból Amerikába. Johann Kiszler felesége lányával maradt, és a gazdaság vezetése rá hárult. 53 Az amerikai utazásról így írt Kiszler Albertné az unokáinak készített családtörténetben: „... János nagyapa, Miklós testvére meg az édesapja, tehát a dédnagypapa 1907 elején még egy cikói családdal a rossz gazdasági viszonyok miatt elindultak Amerikába, Milwaukéba, ahol a farmeroknál kaptak munkát. Azért mentek el, hogy pénzt keressenek, és otthon majd a gazdaságot meg a házat nagyobbíthassák, bővíthessék, mert otthon nem volt munkalehetőség rá... A fiúk otthon gazdálkodtak, ahogy tudtak, mert munkalehetőségük nem volt. Nem tudtak több jószágot tartani, mint csak két tehenet meg egy vagy két borjút... Egy hónap telt el, amíg a hajó az Atlanti-óceánon, a nagy hullámokon keresztülment. Többször le lettek szíjazva. Sokan elkapták a tengeri betegséget. Amerikában nappal dolgoztak, este nyelviskolában tanultak. " Az utazás emlékét egy fénykép őrzi, amit az otthon maradottaknak küldtek megnyugtatásként. A leírásból kiderül, hogy az amerikai utazás nem jelentett gyökeres életforma váltást a kivándorlók életében, hiszen továbbra is a mezőgazdaságban dolgoztak. Az utazásra készítettek egy hajókoffert (45x52x76,5 cm), amit a család a mai napig őriz. Ez egyben a család történetének szimbólumaként is értelmezhető, hiszen az 1907-től történt nagyobb események mindegyikének fontos kelléke volt. Részét képezte az amerikai utazásoknak, melyek révén sikerült pénzt szerezni a gazdaság felvirágoztatására. Békés időkben a disznóvágásokra tárolták benne a szerszámokat. A kitelepítésre várva ebbe csomagoltak be, hogy ha el kell hagyniuk Cikót, magukkal vihessék a legszükségesebb holmijaikat. Az unokák később felújították, a szobában, majd a verandán helyezték el. Helyhiány miatt azonban a padlásra került, mint más szerepüket vesztett tárgyak is. 47 A kivándorlás körülményeinek részleteit országos szinten PUSKÁS Julianna foglalta össze, a Délkelet - Dunántúl esetében pedig SZILI Ferenc. 48 SZILI, 1995. 107. 49 PUSKÁS 1982. 65. 50 PUSKÁS 1982.71. 51 SZILI, 1995. 294. 52 Földvári Mihály levéltárnok jelentése az alispánhoz a kivándorlásról. K. BALOG (szerk.) 1985. 516. A németlakta völgységi járásban az Amerikába történt kivándorlással szemben mindvégig nagyobb szerepet kapott a németországi munkavállalás. Ennek tradicionális okai voltak. Évközben gyakran jöttek-mentek a pénzkereseti lehetőségek és az otthoni munkák függvényében. SZILI 1995.297-298. 53 Hasonló folyamatot tükröznek a megyei adatok is: 1907-ben a Tolna megyéből kivándorolt 3231 főből 2665 volt férfi és 566 nő. SZILI 1995. 292. 450
