Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság öröklési szokásai a feudalizmus végén

javakból minimális részre való kényszerítés formájában is megtörténhetett a fiú kitagadasa. A kitagadas okait a végrendeletben fel kellett sorolni: ezek csak valódi és alapos okok lehettek. Özvegy Molnár Péterné Horváth Judit hálátlansággal indokolta fia kitagadását: „Péter fijam mivel ő sem az én panaszaimnak és sirámaimnak meg hallója nem lévén és mint édes annyát nem betsülönek, minden féle jószágomból tudni illik házambul ahoz tartozandó rétemből és négy ember kapás szöllömböl vagy a bármely ingó és ingatlan jószágom legyen mindezekből kizárom. "

85 Özvegy Balha Péterné Bogárdi Erzsébet hasonló indokokkal leányait zárta ki az öröklésből: „Volnának ugyan még 3 leányaim u. m. Erse, Judit és Eva kik magoknak az ősiség útján a szöllömböl részt várnának, de mivel ezen leányaim engemet soha meg nem betsültek sőt illetlen szavakkal szomorítván mint mast is Erse leányom nem irtózván azon szavakkal tőlem elválása alkalmakor szomoríttani, hogy jobb volna ha megégetnének ennélfogva és ezekre nézve az fent irt leányaimat mint édes anyok eránt hidegséggel és gorombasággal viseltetöket mind ősi, mind szerzemény javaimból végképpen ki zárom ugy hogy ezeknek egyik fijam se tartozzon sem pénzben sem természetben leg kevesebbet is ki adni, meg elégedvén által hogy őket felneveltem és betsületesen ki házasítottam. " A kitagadásra alkalmas okul szolgálhatott, ha a fiú szüleit bántalmazta, ha rossz társaságba keveredett és szülei vagyonát prédálta. Sallai Jánosné Molnár Sára ez utóbbi ok miatt zárta ki első házasságából származó Molnár Mihály nevű fiát az örökségből: „...hogy mivel együtt Mihály fijam engemet sem nem tartott mint édes annyát nem betsült, de még betegágyamban felém sem tekintett, — azomban tsekéj gazdaságomba sem nem munkálkodott, ha nem mindenkor felnevelése olta magának vált, s kereset, s mast is kanászi életbe vagyon s a mellett rósz erköltsű dologtalan mindent ha neki hagynék eltékozolna, - hogy tehát gazdaságom prédára ne menjen azt rendelem felöle, hogy midőn ezen rósz Mihály fijam nem szolgálhatna, vagy elnyomorodna, István fijam köteles légyen eltartani ugy ha néki ez sem tetzene" és elköltözne adjon neki juss gyanánt 50 forintot váltócédulában. //. A szülők halála A családi vagyon megoszlásának, az életben kiosztott javak szinte mérlegszerű beszámításának az alkalma azután az apa vagy az anya halála esetén következett el, melynek rendjét vagy a végrendelet rendelkezései, vagy a jogi népszokások szabályai határozták meg. Az esetleges vitát a hatóságok, a bíróság döntötték el, de nagyon jellemző, hogy pl. az ilyen esetben megrövidített leány a 19-20. század fordulójáig alig-alig ment a bírósághoz panaszával. A Sárközben azonban előfordultak olyan esetek, amikor erre mégis sor került, mint példáil a decsi tanács által tárgyalt alábbi ügyben: „Horváth Mihály felesége elöl adta, hogy testvér je Borjáti Pál az atty okról maradt vagyonukból még mind eddig eötet ki nem elégítette...elvégeztetett, hogy nevezett Borjáti Zsuzsannát attya örökségéből ugy mint szöllö jusából marhájából, s minden további névvel nevezendő vagyonjaiból kész pénz ötven forintokkal ki fizesse, melly ki fizetés meg is történvén Bárdos Illés felesége halála után gondviselőt, örököst szándékozott hozni hazához. „E béli elhatározásom után még is azon akadály merült fel, hogy kóborlóban lévő, s egész helység előte rossz erköltséről es méretes Jósef nevű fiamat illeti halálom után javaimnak fele része... Fájdalmasan esik ugyan lelkemnek rossz fiamat vagyonomnak csak egy részetskéjébe is jussos tenni, mivel ollyfiú, ki mint ő attyát megtagadja, s kész földön futóra lenni, mint sem szülőinek ápoló karokat nyújtson isten és emberek előtt meg vettetést érdemel... " a birtok felét kapja. - Bárdos Illés 1849. márc. 25. Özv. Molnár Péterné Horváth Judit 1824. jan. 1. Özv. Balha Péterné Bogárdi Erzsébet 1822. ápr. 9. Sallai Jánosné Molnár Sára 1837. ápr. 16. - „Mint hogy Kozma János fijam engemet és feleségét elhagyva s más rossz személlyel adván magát össze kivel e mai napig is holéte nem tudatik, tehát ötét minden nemű vagyonomból kizárom", felesége Tikos Erzsébet és két fia Pál és János örököl. - Özv. Kozma Jánosné Mozolai Erzsébet 1833. jún. 18. - Fülöp István első házasságából származott leányára, Erzsébetre mindössze 10 forintot hagy, mert férje halála „olta magát a rósz életnek adta". - 1831. jún. 16. Ör. Lukátsi János azért zárta ki két leányát, Zsuzsannát és Erzsébetet a további öröklésből, mivel „ már életében is keserűséggel illette, s még élvén osztozni akart", megteheti ezt, vagyona ugyanis szerzemény. - 1822. jan. 16. - „Hogy mivel az öregebb fiam Drubits János engemet mint atyát meg nem betsült, hanem minekutánna kétszer elhagyván engem, kétszer visszahoztam volna harmadszor is elhagyott, semmi legkisebb ősről maradott jószágom nem lévén, ami atyai volt is drága pénzen úgy váltván magamhoz, és így ez által tulajdon szerzeményemmé tévén, fent nevezett öregb fiamat Jánost minden névvel nevezendő ingó és ingatlan javaimból tellyességgel kirekesztvén, s kirekesztve hagyom, annyival inkább, mivel a szőllőmet nagyobb részént még azután szerzettem volt, hogy János fiam elhagyott. - Ör. Drubits János 1814. jún. 11. - Következő végrendeletében részletesebben indokolja a kizárást: „...énnékem sem valamimet szerezni nem segítette, sem öregségünk gyámola lenni nem kívánt..." „ ...megtekintvén azt is, hogy János fiam engem egyedül maga negédességéből azzal hagyott volt el, hogy ő annyi leánynak nem keres, és nálam jobb gazda lesz, avagy tsak esztendő alatt is... " — Ör. Drubits János 1820. ápr. 20. 357