Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
K. Németh András: Kammerer Ernő életéről, munkásságáról és hagyatéka régészeti vonatkozásairól
7. Daróczy Zoltán levele Kammerer Ernőhöz bölcskei régiségekről, 1908. jún. 1. (9. doboz: Adatfeltáró cédulák, Bölcske címszó) Puszta-Alsó-Biritó, 1908. VI/1 Kedves Ernő bátyám! A bölcskei kastélyra vonatkozó adatok a következők: „Duna-Földváron alul egy órányira Bölcske faluban van egy jelenleg magtárnak használt régi kastély melyen száz év előtt, mint az a ref. eklézsia matriku Iájában fel van jegyezve, ezen utóbb bemeszelt betűk állottak: L. Z. F. L. D. P. F. F. = Ludovicus Zemere filius Ludovici de Pakos Fieri Fecit 1515. Cujus symbolum: „Dominus meus et Deus meus." - (Genealógiai gyűjteményem VIL k. 2002 lap. - Hőké Lajos: Paksy nemzetség u. o.) Hőké az általam látott és említett s Nagyéknál volt kőről is megemlékezik: „Ugyancsak Bölcskén Nagy Lajos úr kertjében három homokkőből készült római féldombor emlékmű társaságában van egy másfél D láb nagyságú veres márvány táblába vésett sírczímer: legfelül egy szalagcsokor, melyből két felől a szalag a kőtábla széléhez, két kis kanyarral ereszkedik szét, alatta egy futó nyest, melynek feje a kőtábláról letörött, legalul egy koczkatábla: tehát Tót-Horvátország czímere. E sírkő ide a szomszéd Madocsáról a régi bencz. monostor köveivel a bölcskei kat. templom építésére lett áthozása alkalmával került. A madocsai monostorban temetkeztek t. i. az Árpád királyok alatt hatalmas Bikácsok, utóbb a Marótyak stb." - (u. o.) Végül kérted a Szakadátyak nemzedékrendjét, ezt egy régi családfa után másoltam s így hitelességéért jót nem állok. (u. o. X k. 95 lap.). Köszönettel venném, ha a követség történetét megküldeni szíveskednél; kézcsókjaim átadása mellett, maradtam szerető öcséd Daróczy Zoltán MEGJEGYZÉS: A Nagy Lajos bölcskei kertjében elhelyezett, főleg római emlékeket őrző kőtárat már Hőké Lajos említi 1876ban. 81 Nagy személyéről nem sikerült többet megtudnom. 8. Kovách Aladár levele Wosinksy Mórhoz a madocsai apátság maradványairól. (15. doboz: Vegyes iratok) Méltóságos Uram! Tiszteletteljesen bátorkodom Méltóságodat értesíteni, hogy múlt hó 28án Daróczy Zoltán úrral Madocsán voltunk az apátsági templomromok ásatási ügyében. - Az apátsági templom a mai református templom térségén feküdt, - az alapfalak egy részének menet, sok törmelék kő és tégla maradvány a tér felszínén is meglátszik. - A ref. templom tornyának alsó fele az ősi ablaknyílással együtt még az ősi román építkezés vagyis az apátság egyik tornyának maradványa. - A toronyban kerestük az apátsági harangot, melyen a Szűz Mária képe volt s a reformátusok 1725 körül azt onnan le pusztították. - Biztos értesülésünk szerint ezt a harangot szétzúzták s a mostani harangok anyagába beöntötték. - A ref. paplak pinczéjében beépítve rátaláltunk egy feliratos kőre melyen ezen felirat olvasható: ANNO 1765 R. (esetleg K) A. B. S. Tekintettel arra, hogy a reformátusok eredetileg az apátsági templomtól 30 ölnyire eső kápolnát használták imaházul, melyet náddal fedtek be, valószínű, hogy a mai paplak helyén állott. - A feliratos kőből azonban egyelőre mitsem tudok kimagyarázni. - Annyi azonban valószínűnek látszik, sőt bizonyosra veszem, hogy az ősi egyházi építkezés alapfalainak legnagyobb részét megfogjuk találni, mert csak a felépítményt hordták el a bölcskei róm. kath. templom felépítésére. - Ha egyebet nem is találnék, ott mint csak az alap építkezést már ez is hazai szempontból szerintem értékes, mert az apátsági templom kőkerítésével együtt hatalmas, szép épület volt, s a mai templom tér körül levő házak udvarában és kertjeiben is alig a felszín alatt faltégla és kő törmelékek vannak ott, hol az egész határban nem található egy parányi kövecske. - Ezt a területet mivel az HŐKÉ 1876, 3. 287
