Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
K. Németh András: Kammerer Ernő életéről, munkásságáról és hagyatéka régészeti vonatkozásairól
RÉGÉSZETI VONATKOZÁSÚ LEVELEK KAMMERER ERNŐ HAGYATÉKÁBÓL 1. Árvay József hadmérnök levele Hőké Lajoshoz 69 „rokonilag", Tevéi környéki lelőhelyekről, 1881. júl. 31. (12. doboz: Vegyes iratok) Kedves Lajos bátyám! F: hó 24 én kelt felszól litása folytán helybeli idősb emberekkel tévén magamat érintkezésbe, ezektől a következőket hallottam: Puszta Pélen (:egy része a teveli határnak, melyet a vidékről elköltözött öreg ráczok ott „pusz-tivöll" név alatt neveznek el 's melly hihetőleg a hajdani Tevel lehetett:) vannak egyes épületek, inkább mondhatnám putrik maradványai, hol néha egyes tégla darabok még máig is léteznek, - de romot nem észlelhetni. - E helyei dél felé szemközt, a völgyön át néhány száz lépésnyire van a legelő s feltört legelőnek azon része, melyet máiglan is „Kirchen halte" név alatt nevezünk. - E helytől délkelet felé, a jelenlegi csurgói pusztán, a tevel murgai út melett van egymás melett 3 nagy felhányt halom, - de hogy ezek mit jelentenek? - azt senki sem tudja. - Ezen hely, valamint az ettől délkeletre, mintegy 1000 lépésre fekvő „Repthali" fölött alatt lévő 's putri gödrök maradványaival még most is feltűnő hely - a Dőry verség egérette archívumában Kömőcsény név alatt esmeretes. - Van továbbá Tevelen a belső telkek közt egy feltűnő sáncz 's ezzel szemközt Kovácsi helység határában ismét egy régi sáncz. - De e féle régi sáncz e vidéken több is van, nevezetesen Murgán a Ferencz pusztai határban Felső Nánán a legelőn. - Ezen utóbbi helyen találtak az én napszámosaim egy veres rézből készült fokast, melyet azomban valaki tőlem ellopott. Tevel, Tormás, Vej ke egymáshoz közel vannak, de nyutos [?] név itt nem esmeretes. Ezeknek tudatával rokoni szeretettel maradok Tevelen 1881 ik évJulius31 én tisztelő öccse Árvay József 2. Bánn János szarvasdi gazda levele, valószínűleg római épület helyéről, 1891. ápr. 3. (11. doboz: Adatfeltáró cédulák, Szarvasa címszó) puszta Szarvasd VA 891 Nagy alázatossággal kérem ő Méltóságát én Bánn János puszta Szarvasdi gazda hogy bátor vagyok pár soraimmal hozzájárulni miután egy fontos helnek biztos hollétét most fedeztem fel: ha tecczik Méltóságának rá emlékezni - most lesz 4 && a nyáron hogy Méltóságos uram saját kocsissá hozót ide egy urat a ki felkért engemet hogy mind kalauz a határba legyek szolgálatára, kétség kívül el is fogattam ö azt monta hogy ojan helre vezesem ahol valami régi romok jelei volnának ugy is lön hanem ahol csak néztünk sehol nem eggyezett a térképel mert ö ojan helet kereset ahol valamikor peremes téglábul lett épitvel és egy kis órmózaton fekszik a víz mellett keletről igy akkor azon helet fel találni nem tuttuk és ö meg hagyta hogy gondom legyen rá. tehát most sikerült fel találni szántattam és ép ojan téglákot ki forgatott az eke mind a minőt ö kereset igy tudatom Méltóságos urammal ez való tény ha szükség lesz rá minden időben ki mutathatom és ha Méltóztatik parancsolni ki mutatásul egy ojan fel talált téglát el is kűldhetek. igy ezer kéz csolkolással kérem Méltóságát ha netán pár soraival érdemesítene ugy az u. p. Döbrököz Legalázatossab szolgája Bánn János gazda (MEGJEGYZÉS: A levélben leírt hely talán azonos a Wosinsky által „Szarvasdpusztán, a bányavölgyi dűlőben, egy keskeny völgy keleti oldalán kimagasló dombon, kb. 1000 négyzetölnyi területen " talált római edénytöredékek és téglák lelőhelyével. 70 ) Hőké Lajos (1813, Endréd-1891, Csurgó). Ügyvéd. Debrecenben teológiát, később jogot végzett. 1861-től Hont megyei aljegyző, 1865-től ugyanitt megyei levéltárnok. 1869 és 1886 között fivérénél élt Dunaföldváron. Rengeteg politikai, kritikai, szépirodalmi cikket írt, Tolna megye és főleg Dunaföldvár történeti és régészeti emlékeiről is több cikke megjelent a megyei lapokban: SZINNYEI 1896, IV. 1343-1349. WOSINSKY 1896, II. 792. 282
