Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel

század közepéről. 1857-ből származik egy szabadulólevél, amelyen a pecsét körirata „Szentgyörgyvölgyi Fazokas Céh". 1868-as évszámot találunk a „ Veleméri és Gödörházi Fazekas Céh Ládája"-n. Az 1930-as évektől tértek át a gurgulyával való díszítésre, ez azonban más vidékek díszítésmódjának utánzásával is járt. 1950-ben szövetkezet alakult. 1970-ben készítik a „Magyar fazekasok" című filmet a még faluzó fazekasokról.

283 A mesterség ágai: Nem különültek el egymástól az ágak, mindent tűzálló agyagból készítettek.

284 A fazekasfalvak lakói jövedelemkiegészítő tevékenységként foglalkoztak edénykészítéssel, évi két-három alkalommal egy-két kemence edényt készítettek. A mesterek száma: Velemér 58 (ember nevét tudták emlékezetből felsorolni) Magyarszombatfa 38 (a 20. század elején) Elterjedés, értékesítési körzet: Somogy felé vitték az edényeiket, Tolna-Baranya határáig. Somogyba csak a legegyszerűbb edényeket; fazekat, köcsögöt, tejes fazekat.

286 Tolnában Szakcs, Lápafő, Nak, Baranyában Baranyajenő, Gödreszentmárton, Szigetvár, Somogyapáti, Somogyviszló, Somogyhárságy és Drávafok, Drávaszörény, Zádor, Kis- és Nagydobsza helységeket érintették. Nagybajom, Kutas, vagy Kaposvár központtal Belső-Somogy déli felét, Zselicet, Kaposmentét, és a Külső-Somogy déli felét és a Drávamentét látták el. Előfordultak Marcali környékén és Nagyberek községeiben. Nem vásároztak, hanem házhoz vitték az edényeket.

288 Gráfik Imre, Czugh Dezső kutatásai alapján is ismert, hogy Tolna és Baranya megyét is érintették a fazekasok.

289 A helyi konkurrencia miatt messzebbi vidékekre, 50-100 km-re is elszállították értékesítés céljából az árujukat. Nem elhanyagolható szempont volt, hogy a fazekasnak, ill. a fuvarosnak milyen terményre volt szüksége: „ Kukoricáért a muramenti falvakba és a horvátságba jártak, búzáért és rozsért Bak, Kiskomárom és Nagyatád környékére, borért a permetleves és boroskorsókkal a jó szőlőtermő vidékekre. "

290 A züricvölgyi Kielce és Kobelje korsósai főként észak és nyugat Somogyba szállítottak fekete korsókat.

291 Nyersanyagbiztosüás: nincs adat. Az edények típusai: Archaikus edénytípusok, mázatlanok. Gráfik a faluzó szekerek rakodásának leírásakor említi a fazekasok által készített és szállított edénytípusokat. 293 Veszprém A céh működési ideje: 1770-ből ismerjük eredeti, magyar nyelvű articulusát.

294 Az Országos Levéltár azonban már 1700-ből őriz (másolatban) egy privilégiumlevelet.

295 282 NAGY 1981, 330. 283 KRESZ 1996, 238-239. 284 KRESZ 1960, 301. 285 NAGY 1981, 338. 286 KRESZ 1960, 319; KRESZ 1976, 151-152; KNÉZY- ISTVÁN 2001, 119. 287 GRÁFIK 1988, 100. 288 KNÉZY 1975, 92. 289 GRÁFIK 1986, 383; GRÁFIK 1988, 95. 290 KERECSÉNYI1976, 83-86; KRESZ 1996, 231. 291 KNÉZY 1976, 92; KNÉZY- ISTVÁN 2001, 120. 292 GRÁFIK 1986, 385. 293 DOMANOVSZKY 1968, 56; DOMANOVSZKY 1981, 201; DOMONKOS 1991, 147. 294 DOMANOVSZKY 1981, 201; DOMONKOS 1991, 147; ÉRI - NAGY - NAGYBÁKAY 1975-76, 195. Az ELTE Könyvtár Kézirattárán kívül az Országos Levéltár is őriz 1770-ből privilégiumlevelet. 295 ÉRI - NAGY - NAGYBÁKAY 1975-76, 198. 235