Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
Mohács 112 A céh működési ideje: A korsós és fazekas céh legkorábbi céhlevele 1718. február 22-i keltezésű 113 114 Domanovszky szerint 1778-ból származnak a céhszabályok. A céhek 1872-ben szűntek meg, helyettük a 115 Mohácsi Korsós Ipartársulat és a Mohácsi Fazekas társulat jött létre Az 1900-as évek első évtizedei már a hanyatlást jelentik. 117 A mesterség ágai: 1802-ben a korsós és a fazekas céh ketté vált. A szétválás Domanovszky szerint 1812118 ben történt. A mesterek száma: 119 1786 7 fazekas 40 korsós 1786-1792. 15 főre nő a fazekasok száma 61 főre nő a korsósok száma 1873 a legtöbb volt a mesterek száma 73 korsós 120 20. század eleje csökkenés 1940. körül 4 Elterjedés, értékesítési körzet: A mohácsi korsósok és fazekasok árui a megye összes nagyobb helységében és a szomszédos megyék közelébe eső helységek vásárain fellelhetők: Termékeiket a XVIII. század végén, (pl. 1786-ban) a megye nagyobb helyein, de a szomszédos megyék közel eső vásárain is megtalálták (Pécs, Pécsvárad, Szigetvár, Siklós, Sellye, Eszék, Bátaszék és Szekszárd). Az 1750-es évektől a balkáni piacokon is terjeszkedtek. A XVIII-XIX. század fordulóján a boszniai kereskedők is megjelentek vevőként Mohácson. 122 A fazekasmesterek faluzással is értékesítették árujukat, elcserélve azt búzára, rozsra, és árpára. Ezt a kereskedelmet addig folytatták, amíg évi kenyérgabonájukat össze nem szedték. Piacterületük a PécsSiklós-Dráva mentén, valamint Szombathely területén volt. A másik útvonal Szlavóniába vezetett: Eszék és Gyakovó környékére, egészen a Száva vonaláig. Az 1920-as évektől, a déli piacok elvesztésével az északi területek felé fordultak: Veszprém és Székesfehérvár volt a határ. 125 Útvonalaik: Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa-Veszprém, SzekszárdSzékesfehérvár, Baja-Kalocsa. 126 Kresz Mária szerint az egész Dunántúlon elterjedt a mohácsi korsósok terméke, sőt a Duna-Tisza közén is használták termékeiket. Somogy megyét is a mohácsi feketeedényesek látták el vizes korsóikkal, kantáikkal, boros kancsóikkal, de öntöző kantával és mozsárral is. (Színes mázas 112 SAROSÁCZ 1972a, alapján. KRESZ 1961, 147; KRESZ 1976, 151; KRESZ 1991a, 32-34; KRESZ 1991b, 538; SAROSÁCZ 1972b, 81-84; SAROSÁCZ 1976, 99; DOMANOVSZKY 1968, 54-55. 113 SAROSÁCZ 1972a, 9; KRESZ 1961, 147; KRESZ 1991b, 528; ÉRI - NAGY - NAGYBÁKAY 1975-76. 103. Privilégiumok, protokollumok, mesterkönyvek (egyéb iratok) nagy számban maradtak fenn a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. KRESZ 1974, 30-31. Itt a céhlevél délszláv nyelvű is. Pécs nyomtatott kiváltságlevelének formuláját követi. 114 DOMANOVSZKY 1981, 199. 115 SAROSÁCZ 1972a, 14. 116 SAROSÁCZ 1972a, 16. 117 KRESZ 1961, 147; KRESZ 1991a, 32. 118 DOMANOVSZKY 1981, 199. 120 SAROSÁCZ 1972, 7, 32-33; SAROSÁCZ 1976, 97. KNÉZY 1972, 72. 121 SAROSÁCZ 1976, 97. 122 SAROSÁCZ 1976, 98. 123 SAROSÁCZ 1976, 99. 124 SAROSÁCZ 1976, 99. 125 SAROSÁCZ 1972a, 32-35. 126 SAROSÁCZ 1976, 99. 127 KRESZ 1960, 331. 221
