Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
b/ A fazekasközpontok története és jellemzői a néprajzi irodalomban A Dunántúl és a Duna bal partjának fazekascéheiről Az alábbiakban azoknak a fazekasközpontoknak a történetét tekintem át (a céh működési ideje, a fazekasság ága, a mesterek száma, az értékesítési körzet, a nyersanyag biztosítása és a készített edények típusai alapján), amelyek valamely említett szempont alapján kapcsolatba kerülhettek az Ozorán élő népességgel a 15-19. század időszakában. Az egyes fazekasközpontok kutatása során a néprajzkutatók többnyire a fenti szempontokat is figyelembe véve írják le egy-egy fazekas, céh tevékenységét. A tanulmányokban természetesen gyakran lényeges szerepe van a nyersanyagszerzés, az agyagfeldolgozás konkrét leírásának, és az egyes edénytípusok készítési módja ismertetésének. Ebben az összefoglalásban ezekkel a részekkel nem foglalkozom, mert a feldolgozandó anyag szempontjából nem tartalmaznak meghatározó adatokat. A fent említett szempontokon kívül maga a kerámiatárgy volt a legfontosabb a vizsgálataimban. A közvetlenül a fazekastól gyűjtött tárgy jelenti a biztos eredetet, és a felgyűjtés egyéb helyei adhatnak választ az elterjedési területre rendszeres, pontos, alapos kutatás alapján. 37 A készített tárgyak tipológiája mellett igen fontos az ozorai fazekasság helyi termékei, valamint a nem helyi termékek szétválasztása szempontjából a kereskedelem szerepe. Az egyes központoknál lehetőség szerint bemutatom azok eddig feltárt kereskedelmi kapcsolatait is. Kresz Mária kutatásai alapján tudjuk, hogy a kereskedelemben egy sajátos szempont is érvényesül, amennyiben a fazekasok saját ellátásuk érdekében olyan területekre is ellátogattak, amely számukra szükséges termék beszerzését tette lehetővé. Erre egy példa többek között a csákváriak vásározása, amely szerint Csurgóra jártak káposztáéit, de Mohácsra is lementek paprikáért és kenderéit. A kereskedelmi kapcsolatokat meghatározta az egyes területeken fellelhető nyersanyag minősége is, azaz hogy ez a nyersanyag milyen edények elkészítését tették lehetővé, és ennek következtében mely területen milyen jellegű edény beszerzésére volt szükség. A nyersanyag minősége miatt előfordul, hogy egyes központok olyan, (tűzálló) agyagot vásárolnak, ami helyben nincs. Ezért szükség van lehetőség szerint annak vizsgálatára, mikor milyen nyersanyagot használtak a fazekasok. Az alábbiakban egy egységes szempontrendszer alapján összefoglalom (a Dunántúl északnyugati része kivételével) az eddig ismert, fazekassággal foglalkozó helyekre, fazekasközpontokra vonatkozó adatokat, kiegészítve azokkal a Duna bal partján lévő központokkal, amelyek a Dunántúl keleti részével kapcsolatban álltak. Az egyes fazekasközpontok történetének, leletanyagának részletes áttekintése mellett az Igaz Mária Kresz Mária 39 által kidolgozott tipológiai rendszert tekintettem át, arra való tekintettel, hogy az egyes központok tanulmányozásakor pontosan lehessen utalni az egyes tárgytípusokra. A tipológiai rendszert Csupor István 40 dolgozta át az újabb kutatások tükrében. * KRESZ 1991b, 594. 1 KRESZ 1960, 374. 1 IGAZ - KRESZ 1965, 87-131; KRESZ 1991b, 598-599. 1 CSUPOR - CSUPORNÉ 1998, 58-94. CSUPOR - CSUPORNÉ 1992, 171-177. Az Igaz - Kresz rendszer alkalmazásával készült összefoglalások. A két rendszert összeépítve készítettem el az edénytípusok táblázatát. Ez a rész nem került bele a disszertációba, valamint jelen tanulmányba sem. Több más szempont mellett azért, mert nem lehetett olyan átfogó elemzést készíteni, amely időben, térben viszonylag pontosan elkülöníthetővé tette volna az egyes edénytípusokat. Az egyes fazekasközpontok további részletes kutatása, feldolgozása remélhetőleg majd lehetővé teszi az edénytípusok összehasonlító anyagnak az elkészítését is. [ Az ABC betűrendbe szedett fazekashelységeknél a vonatkozó adatok közlésénél arra törekedtem, hogy a minden helységnél az összes szempont szerepeljen, tekintet nélkül arra, hogy találtam-e adatot, vagy nem. A „nincs adat" megjegyzés arra vonatkozik, hogy az általam áttanulmányozott szakirodalomban nem találtam az adott kérdéskörre vonatkozó adatot. Igen fontosnak tartom, hogy további kutatásokkal fény derüljön a hiányzó információkra. Remélhetőleg egy fellendülő kerámiakutatással, újabb adatok birtokában szélesebb körű elemzésekre is lehetőség lesz. 214
