Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
varga céh céhkorsója. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy a nevezetes cserépedény helybeli termék-e, vagy máshol készíttették. 7 Lényeges kérdés, hogy a török hódoltság alatt helyben készítették-e a kerámiát, a hódoltság után volt-e kerámiakészítés, s ha volt, kik folytatták azt. Esetleg bevándorolt lakossággal kell számolnunk? 1690-ben Ozorán, az őrségben 28 paraszt mellett 30 nádori szabados katonát és 46 hajdút írtak össze. 8 1690-ben a rácok uniójának megtörténtekor Simontornyáról, Ozoráról, Dombóról és Döbröközről jelentek meg küldötteik és papjaik/ Az 1696. évi összeírás alapján Ozorán még 25 rác család lakott a magyarok mellett. 10 A rácokkal egész Tolna megyében sok probléma volt, mert folyton mozogásban voltak, s nem tűrve a helyhezkötöttséget, letelepedni sem akartak. Minden valószínűség szerint kerámiakészítéssel sem foglalkoztak. A török hódoltság után igen gyér volt a lakosság száma, ezért az Esterházy uradalom szervezett telepítésekkel pótolta a terület lakosságát. Egy 1700 körüli összeírásban szereplő rác lakosságnak néhány évtized alatt nyoma vész, majd új, német ajkú telepesek tűnnek föl. Az ozorai uradalom épületeit összeíró, 1740-ben készült anyagból tudjuk, hogy Ozora mezővárosban többek között 4 fazekas is működött. 12 1747ből származik a Kresz Mária által említett Ozora, Dombóvár és Kaposvár közös, magyar nyelvű céhlevele, amely az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található, a XXIX. csoport 15. okleveleként. Az oklevél a pécsi típusú oklevelek sorába tartozik, azaz nem foglalkozik a céh által előállított termékekkel. Csak azt tudjuk meg a 7. articulusból, hogy remeknek nagyméretű fazekat kellett készíteni. Ez azonban nem teszi lehetővé a helyi anyag elkülönítését a máshonnan származótól. Az ozorai fazekascéh egy másik oklevelét a Tolna Megyei Levéltár gyűjteményében találtam meg. (IX./6. Ozorai Uradalom Fazekas Céhének Irata) 14 . Az oklevél magyar nyelvű, 1748-ban írta alá herceg Esterházy Antal. A VII. articulusban a mesterremekről van szó: „Kívántatik az, hogy minek előtte valamely Mester legény Czéhbeli Mester Embernek mondanék az szokás szerént való Mesterségünket illető főb munkái legyen, tudni illik: edgy Fazekat, melynek széli, és hoszsza edgy. Késsz lészen, csinállyon edgy pár Tudós Mester Ember előtt, kiknek étellel, és itallal tartozik, ha pedig el nem tudná készítteni alku Szerént procedállyon véle az B. Czéh. " A XXIII. articulusban a mesterlegény kerámiakészítés körüli kötelezettségeiről írnak: „Edényeknek való földet kapálni és tisztogatni, nem különben az égető kemenczéhez fát vágni, és kemenczében Rakni, és mindeneket a mellyek az Mesterséghez kívántatnak tartozik az Mester Legény ellen mondás nélkül megcselekedni. " A Kresz Mária által tanulmányozott privilégiumlevélben a 24. articulus a vásározásról szól: „Az Mester Légin az Gazdájának munkáját tartozik vásárokra el hordani, arúlni, és árul számot adni. " Ez fontos tény, mert jelezheti, hogy a fazekasok nemcsak helyi szükségletre termeltek. Arról sajnos nincs adat, hova jártak vásározni. 16 Elképzelhető, hogy a fazekascéh már működött a 18. század elejétől, vagy a mezővárosban lehettek fazekasok, akik helyben készítettek kerámiát. Ezért sem érdektelen a készített kerámia típusát tekintve, hogy kik lakták Ozorát a visszafoglalás után. (A török hódoltság korában magyar és rác lakossága volt.) egyebet nem lehet tudni. Poór Ferenc végzett Ozorán gyűjtést: (WMMM Néprajzi Adattár: 17-74.) A szellemi néprajz körébe tartozó dokumentumok mellett jelentős számú tárgy is található az anyagban. A kerámiatárgyaknak azonban csak használati helye és gyűjtésük ideje ismert, de készítési helyük nem. István Erzsébet 1960 áprilisában gyűjtött Szekszárdon fazekasság témakörben id. Tamás József fazekasnál. (WMMM Néprajzi Adattár: 444-77) A XX. század közepén lejegyzett interjú kutatásom szempontjából fontos adalékokat nem tartalmazott. 7 KRESZ 1963, 136; KRESZ 1972b, 153. 8 HOLUB 1974, 19. 9 HOLUB 1974, 25. 10 HOLUB 1974, 25. 11 KOPPÁNY 1992, 231-232. 12 KOPPÁNY 1992, 236. 13 KRESZ 1977, 120. 14 Tolna Megyei Levéltár C. 38.936. 15 KRESZ 1977, 147. 16 Fennáll egyébként annak veszélye is, hogy a minta alapján készült privilégiumokban olyan kötelezettségek is szerepelnek, amelyek adott esetben nem valós szituációt jelentenek. 210
