Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Miklós Zsuzsa: Sárszentlőrinc – Birkajárás (Homokos) szondázó ásatása

Az I. szelvényt a lakóterület legmagasabb részén jelöltem ki 6 x 2 m-es méretben, abban a reményben, hogy ott talán épületnyomokat találunk. A humuszból néhány állatcsont, középkori cserép és téglatöredék, valamint néhány habarcstöredék került elő. A szelvény D-i felében 60 cm széles, NY-K-i irányú, függőleges falú árok bukkant elő, 3 cölöplyukkal. (8. kép 2.) A középső cölöplyukból 1 db 1545-ös I. Ferdinánd dénár került elő. Ettől az ároktól D-re, a szelvény D-i fala mentén egy nagyméretű szögletes és egy kerek cölöplyuk bukkant elő. A metszetek tanúsága szerint a cölöplyukas árok, ill. a szögletes és kerek cölöplyukak 50-70 cm mélyen, a 2. (XV-XVI. századi leletekkel keltezett) rétegből indulnak. Ugyanettől a mélységtől kezdve figyelhetők meg a sírfoltok is. Hasonló rétegződés figyelhető meg a védett terület más pontjain levő kutatóárkoknál is: a humusz alatti réteget egyrészt a XV. század végi - XVI. század eleji kerámia, másrészt - a IV. árokból származó - I. Ferdinánd ezüst dénár keltezi. Az árkokban, valamint az I. szelvényben megfigyelt cölöplyuk-sorok faszerkezetű épület(ek)re engednek következtetni. A pelyvás anyagú téglatöredékek, és a habarcstörmelék szerint azonban téglaépület is állhatott itt. Ezek pontos helyének, kiterjedésének tisztázásához, a most észlelt cölöplyukak közötti összefüggések megállapításához azonban lényegesen nagyobb felületek feltárására van szükség. Temetkezés A védett területen összesen 9 sírt tártunk fel (I. és II. szelvény, III-IV. árok). A 2. sír kivételével valamennyi bolygatatlan.

9 Foltjuk 80-100 cm mélységben jelentkezett. Ehhez viszonyítva a gödrök 70-80 cm mélységűek. A metszetek szerint a sírgödrök a 2., késő középkori rétegből, ill. annak aljáról indulnak, és átvágják a kevert, kemény szürkésbarna réteget, amelyben őskori, Árpád-kori és késő középkori leletek egyaránt megtalálhatók. A sírok betöltésében éppen ezért az őskortól a késő középkorig minden korszak leletei előfordulnak. A sírgödrök alakja általában lekerekített sarkú téglalap: némelyik sírgödör fejnél vagy lábnál kissé kiszélesedik. Méretük: a két gyermeksír hossza 148-150 cm, a felnőttek sírjai 172-242 cm között váltakoznak. Szélességük 53-90 cm közötti. Faluk függőleges, aljuk lapos, kemény. Mindegyik sír koporsós volt. A koporsók többnyire csak vékony barna csíkként mutatkoztak. A 9. sírnál azonban a hosszanti oldalon 25 cm magasságban megfigyelhettük a 3-4 cm vastag koporsódeszkát. A koporsók alakja a megfigyelhető esetekben nyújtott, szabálytalan téglalap alakú volt, némelyik a fejnél összeszűkült (1. sír), illetve kiszélesedett (8. sír). Falvastagságuk átlagosan 2-3 cm volt. A koporsók szélessége 28-77 cm. Néhány esetben a test igen szűkösen férhetett be a koporsóba: a koporsó széle közvetlenül a karok mellett mutatkozott. A 9. sírnál a sírgödör bizonyult rövidnek, ezért a koporsó csak átlósan fért el. A 9 sírból 7 volt felnőtt és 2 gyermek. Valamennyi hanyatt nyújtott. Az alkar 7 esetben behajlítva a medencén nyugodott, 2 esetben pedig a test mellett kinyújtva volt. Öt váznál lehetett megfigyelni, hogy a vállak erősen felhúzottak. A sírok többnyire ÉNy-DK-i tájolásúak, a 8. sír Ny-K-i irányítású. Egy kivételével valamennyi sír melléklet nélküli volt. Csupán a 7. sírban nyugvó kisgyermek koponyájánál találtunk egy horgaskapcsot. A 4. sírban pedig a koporsó mellől 2 vaskapocs bukkant elő. A sírok - rétegtani helyzetük, formájuk, az egyetlen lelet alapján - késő középkoriak (ezen belül XVI. századiak) lehetnek. Gödrök Az ásatás során 6 db - gödörnek látszó - folt mutatkozott, de közülük csak az 1. és 6. számú érdemel említést. 9 Az embertani anyagot Mende Balázs Gusztáv dolgozta fel, ld. ugyanebben a kötetben. 171