Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
V. Péterfi Zsuzsanna: Adatok a Völgység római korából
jutottak el Pannoniába, de gyökereik nem a klasszikus római istenvilágban eredtek. Vidékünkön Tevelen került elő egy kisméretű bronz Osiris szobor, mely a 3. század elején újra virágzásnak indult «gyiptomi kultuszok emléke. A 3. század végén, Diocletianus császár uralkodása idején fontos közigazgatási változások során az eddigi két Pannónia provinciát 4 tartományra osztották, így Pannónia Inferior északi része a Valeria nevet kapta, tartományi székhelye pedig Sopianae lett. A már korábban is közlekedési csomópontként számon tartott Sopianae-ból kiinduló belső kereskedelmi útvonalak közül a legkeletebbre fekvő, az Aquincumba vezető út egyik állomását feltételezi a kutatás Aparhanton, és az útikönyvekben szereplő Pons Sociorum névvel azonosítja. 19 A mai település valamikori római lakottságára már Wosinsky is felhívta a figyelmet, jelentősebb épületeket feltételezve a község területén. E kereskedelmi utak körzetében kialakult településekre nem csak a telepnyomok, hanem a temetők is 21 utalnak. Bonyhádvarasdon és Váralján építkezések során településnyomokat lehetett megfigyelni. Mucsfán 1938 őszén került felszínre 3 téglasír igen szép leletekkel, korát Csalog József a mellékletek és érmek alapján a 4. század első felére tette. 22 Burger Alice pedig inkább a 4. század utolsó éveire, illetve az 5. század első évtizedeire gondolt a vélhetőleg előkelőbb családi temetkezésből származó leletek párhuzamai alapján. 23 Kisdorog-Hegyisznántók dűlőben 1984-ben, 1985-ben talaj meliorációs munkák során 20 sírt mentettek meg. A temető kora a 4. század közepére, utolsó harmadára tehető. 24 Tevelen az ún. Kleinacker dűlőben pedig szintén későrómai téglasírok kerültek felszínre még a múlt században. 25 A Zomba körzetében, Szentgálpusztán elrejtett, 1063 db Maximianus, Diocletianus és Nagy Constantinus érmeket tartalmazó éremkincs szintén 4. századi megtelepedésre utal. Tehát az Aparhanton keresztülfutó, Aquincumba vezető római út körzetében, Váralja, Aparhant, Mucsfa, Bonyhádvarasd, Kisdorog, Tevel, Zomba lelőhelyekkel számos 4. századi település körvonala bontakozik ki. A 3. század végén - 4. század elején a tartományban vallási-ideológiai szempontból is alapvető változás állt be. Ez az időszak ugyanis a Drávától északra eső területek krisztianizálódásának kezdete, noha ez elsősorban a fejlett, városias településekre vonatkozott. Egy-egy későrómai temető esetében kísérletek történtek a kutatás részéről a pogány és keresztény rítusú temetkezések elkülönítésére, ám ez akkor is problematikusnak bizonyult, ha egyértelműen keresztény hitre utaló szimbolikával díszített tárgy is szerepelt a leletek között. Bonyhádon azonban, egy ószeres raktárából a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy áttört díszítésű, kerek, Krisztus-monogramos tárgy, mely egy bronz lámpafüggesztő része volt, s egy ókeresztény bazilikának szánt fogadalmi ajándék lehetett, 27 ami feltételezi egy kisebb ókeresztény templom meglétét a területen. Talán ugyancsak a kereszténység terjedésének emlékei közé sorolható a Kisdorogon 1928-ban útépítésnél felszínre került falazótégla, melynek felületén egy szétterjesztett karú férfialak áll, feje felett égetés előtt bekarcolt felirattal: ARIO. Utoljára B. Thomas Edit foglalkozott részletesen a kisdorogi tégla ábrázolásával, feltételezve, hogy a papi öltözékben álló alak ARTVS-t ábrázolja, a 4. században felbukkanó eretnek tanok megalapítóját, akit 325-ben a nicaeai zsinaton tanításáért kiközösítettek, s aki párthíveivel együtt Illyricumba vonult száműzetésbe. Ennek következtében nézetei nyilván a Drávától északra is elterjedhettek. Végigtekintve a Völgység római kori településszerkezetét, úgy tűnik, hogy az I. század végétől már folyamatos lakottságra lehet következtetni. Az 1-2. század folyamán inkább a limes- táborok közelsége lehetett meghatározó, és ennek megfelelően kisebb, falusias települések alakultak ki. A 3. századtól, de még 1S LAKATOS 1961. 8., WESSETZKY 1967. 451. 19 RADNÓTI 1939. 38., FITZ 1962. 864., SOPRONI 1968. 29, 92., TÓTH 1987-88. 55-. 20 WOSINSKY 1896. 776-777. 21 Bonyhádvarasd, Új u. 4. sz. alatt későrómai településnyomok: BURGER 1978. 79., Váralja - épületmaradványok: MÉSZÁROS 1959. 206. 22 CSALOG 1941. 9823 BURGER 1977. 203. 24 PÉTERFI - VÁRAD Y 1988. 25 WOSINSKY 1896. 782. 26 WOSINSKY 1896. 798, HAUGH 1903. 76. 27 NAGY 1931. 39., NAGY 1932 316, 13. Sz. kép, NAGY 1939. 214, BÓNIS 1977. 147. 28 THOMAS 1973-74. 77-. 113
