Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Ódor János Gábor: 5. századi temető Sióagárdon
közepén függőleges irányú bekarcolt vonalak, közöttük ferdén bekarcolt egyenes vonalak találhatóak. Öt bronz szegeccsel erősítették össze. Mérete: 9,4 x 3 cm, vastagsága 0,95 cm (3. kép 4. sír 1; 4. kép 4.). 5. sir: Téglalap alaprajzú sírgödör. Mérete 135 x 50 cm, mélysége 135 cm. Tájolása NyDNy-KEK. Bolygatott, hátonfekvő, nyújtott helyzetű felnőtt nő csontváza. Koponyája, kulcscsontjai, és a jobb karcsontok hiányoznak. A gerincoszlop „S" alakban meghajlik. Bal alkarcsontok tompaszögben behajlítva (3. kép 5. sír). Mellékletek: A jobb oldali bordacsontok között hegyével a váll irányában, illetve a bal oldali bordacsontok között, a kulcscsont alatt egy-egy ezüst tű. Vékony, kerek átmetszetű huzalból készült. Egyik végük eredetileg hegyes, a másik végük lekerekített volt, hegyük letörött. Hosszuk 2,8 és 2,35 cm, vastagságuk 0,2 cm (3. kép 5. sír 1-2.). A jobb szeméremcsont melletti egyik ujjpercen eredetileg vörös kővel díszített ezüst fejes gyűrű töredéke. Karikájának csak a gyűrű feje alatti kiszélesedő kis szakasza maradt meg. A gyűrű feje ovális alakú, tagolt, díszített. A fejrész alsó sávját körbe körponcolóval beütögették. A mélyebb részekbe, azok kiemelésére sötét pasztát vittek erre a sávra. Felette a követ tartó lemez fala kívülről aranyozott. A gyűrűfej közepét világosszürke színű ragasztóval, paszta jellegű anyaggal töltötték ki. Erre egy vékony aranylemezt helyeztek, amelyet négyzethálószerüen beponcoltak. Hátulról a pasztát és az aranylemezt is átfúrták. A gyűrű karikájának szélessége 0,3 cm. A fej mérete 1,45 x 0,25 cm (3. kép 5. sír 3.). Temetkezési szokások A nyugat-keleti tájolású sírok kb. észak-déli irányú sorba rendeződnek. Két sír ettől az iránytól déli irányban eltér, ezért a sírsor kissé legyező alakú (7. kép 3.). A sírgödrök formája téglalap illetve elnyúlt rombusz alakú. A sírgödrök 100-135 cm mélyek voltak. A csontvázak helyzete átlagos, hátonfekvő, nyújtott helyzetűek. Sírrablásra utaló nyomot nem jegyzett fel az ásató Mészáros Gyula. A csontvázakon a sérüléseket és egyes csontok hiányát a foldkitermelő erőgépek okozhatták. Leletanyag A sióagárdi öt sírból három tartalmazott mellékletet. A 2. sírban talált elnyúlt D-alakú vascsat az 5. században gyakori forma, pontosabban nem datálható. A dél-Dunántúlról többek között Mözs lesei-dűlő 21., 23., 27. sírok , Hács-Béndekpuszta 5., 15., 21. sírok , Kővágószőlős 6. sír , Szekszárd-Palánk 207., 217. sírok valamint Pécs-Málom 2. és 3. sírjaiból származnak analógiái a csatnak. A 4. sír kétsoros csontfésűje szintén hosszabb ideig használt tárgytípus. Megtalálható mind a 4. századi későrómai temetőkben, mind az 5. századi „barbár", elsősorban germán sírokban. Az 5. századi kétsoros csontfésűket Kiss Attila gyűjtötte össze. Listáját - amely a gepida anyagot nem tartalmazza, - az újabban publikált Szekszárd-Palánk 219. sír , Mözs lesei-dűlő 6., 7., 8., 21. sírok , Kővágószőlős 1. és 6. sírok , 2 A csontvázak feltehetően nem jutottak múzeumba. Az ásatási napló végén azt írja Mészáros Gyula: „A területet felmérjük, a sírhelyeket visszahantoljuk ". Elképzelhető, hogy a töredékes csontokat nem szedték fel. A leletek sokáig restaurálatlanul kallódtak a szekszárdi múzeumban. 1999-ben bukkantam rájuk, ekkor már a fejes gyűrűből hiányzott a kő. Elképzelhető, hogy a vörös kő (gránát vagy almandin?) kiszedése miatt fúrták át hátulról a gyürü fejét. A leletek leltári száma: 2001. 2. 1-5. 4 SALAMON - LENGYEL 1980, 95, Fig. 3. 5 KISS 1995, 288, 295, 299. 6 GÁBOR 1998, 133. 7 KISS 1996, 54, és 57. 8 NAGY 1992, 95. 9 KISS 1981,204. 10 KISS 1996,57. 11 SALAMON - LENGYEL 1980, Pl. 2-3. A temető második és harmadik csoportjában további 9 sírban volt ilyen típusú fésű. 12 GÁBOR 1998, 131, és 133. 40
