Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

K. Németh András: A középkori Tolna vármegye korai templomairól

megnyitását az ásató Rosner Gyula all. századra tette. A sióagárdi TSz területén feltárt egyház temetőjének egyik sírjából S-végü hajkarika került elő,

9 ami akár lehetővé teheti az épület korszakunkra való keltezését is. A hozzá tartozó település soros temetőjének megszűnése alapján keltezhető Mivel megyénk kora Árpád-kori soros temetőinek katasztere rendelkezésünkre áll,

10 néhány esetben megpróbálhatjuk all. században felhagyott temetők közelében megtalálni azt a templomot, amely köré a soros temető felhagyása után tovább temetkezhettek, bár ezek egyikének feltételezett korai voltára sem következtethetünk egyéb kritérium alapján. Az alább következő feltételezések - legalábbis a soros temetők adattárához rendelhető templomadattár elkészültéig - egyelőre csak szerény próbálkozásnak tekinthetők. Legkézenfekvőbb talán a Koppányszántó határában feltárt, all. század elejéig használt temetőrészlet esete, amely minden bizonnyal a tőle kb. 400 m-re fekvő, elpusztult Csat falu - mindössze 1342-ben említett - templomát körülvevő temetőben „élt tovább".

11 Závod-Alsó-Ziller dűlő 10-11. századi temetőjétől Ny-DNy-ra 800-1000 m-re található az elpusztult középkori Cél falu templomának helye a szájhagyomány szerint, az úzdi Tsz területén feltárt 11. századi temetőrészlettől D-DNy-ra pedig kb 2,5 km-re fekszik a Pesty Frigyes által is említett Pusztatemplom.

12 Szekszárd területéről Ebespusztáról és a Batitorokból egyaránt kerültek elő pontosabban nem keltezhető 11. századi sírok; bár ma már egyik lelőhely sem azonosítható pontosan, érdemes megjegyezni, hogy mindkét földrajzi név egy-egy középkori egyházas falu emlékét őrzi. Helyi hagyomány alapján keltezhet ő A földvári bencés apátságot a hagyomány szerint II. Béla alapította felesége, Ilona királyné tiszteletére. A hagyomány alapján a védőszent Szent Ilona lett volna,

13 ám a források következetesen csak Szent Pétertitulusról tudósítanak. A helynév alapján keltezhető A településnév alapján csupán egyetlen templom keltezhető korszakunkra, - mégpedig akár a 10. század végére is - ha elfogadjuk létét az alábbi érvek alapján. A hazánkban a kereszténység felvételének kezdete óta tisztelt, a 6-7. században élt Szent Gál apátról kapta nevét az általam mindössze egyetlen okleveles említésből ismert Szentgál falu (a ma Zomba határában található Szentgálpuszta elődje).

14 A titulus archaikus és igen ritka volta miatt a titulusokat monografikusán feldolgozó - de a középkori adatot nem ismerő - Mező András helyesen vélte úgy, hogy léteznie kellett a középkori Szentgál településnek is.

15 Ritkaságán kívül archaikus voltára utal a Györffy György által megfigyelt azon jelenség is, hogy Szentgál helynevek csak az Árpád-család 10. századi szálláshelyeinek vidékén fordulnak elő, márpedig Szekszárd vidékét (a Duna két oldalát) Györffy az ő birtokuknak tartotta. Ezt a Szent Gallen-i bencés apátságból a 10. század végén hazánkba téríteni érkező Brúnó püspök tevékenységével magyarázza, aki feltehetően a fejedelmi családtagok szálláshelyeinek közelében kezdte működését.

16 Léte birtoktörténeti adatok miatt valószín űsíthető Ennél a kritériumnál ismét csak Kiss Gábor megállapítására hivatkozhatunk: az összes államalapítás-kori királyi birtokközpontban állnia kellett templomnak. így pl. bizonyosan létezett - kezdetben talán a fóesperesi 9 Összefoglalóan: ODOR 1999, 165-166. 10 ODOR 1999. 11 ODOR 2000, 240. 12 TMFN 64/56 (Cili-puszta); 38/323 (Pusztatemplom). 13 SÖRÖS 1912, 167-168. 14 A szekszárdi apát szentgáli officiálisainak említése 1447-ből: MOL Dl. 106509. TMFN 63/114-116, 121-122 (Zomba); 95/147148 (Harc). "MEZŐ 1996, 47, 220. 16 GYÖRFFY 1977, 72-73; VASS 1989, 41. 393