Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Simonyi Erika: Kora Árpád-kori település részlet Mezőkeresztes–Cethalomról
Formai és funkcionális tipológia Az edények nagytöbbsége fazék töredéke. Peremük általában közepesen kihajló egyenesre vágott, vagy elkeskenyedő, mindössze öt esetben lehetett megfigyelni, hogy a peremet tagolják, profiláltan képezik ki. Legjellemzőbb a bordával tagolt perem, de találtunk szögletesre kiképzett peremvégződést is. A fazekak általában a középső harmadukban érik el legnagyobb szélességüket. Az edények oldala 70-80 fokos szögben indul a fenékrészből. A 151. házban két fenékbélyeges töredék került elő. Mindkettőnél köralakba foglalt egyenlőszárú keresztet ábrázol a bélyeg, melyek formára és méretre is szinte teljesen azonosak. Méretük és oldaluk íve alapján 6 töredéket határoztunk meg kis méretű csupornak, illetve bögrének. Ezen töredékek sem anyagukban, sem díszítési módjukban nem különböznek a nagyobb méretű fazekaktól. Formájuk általában a használati fazekak arányosan kicsinyített, vagy függőlegesen összenyomott mása. A formai „gazdagság" hírmondója a 21. házban talált cserépbogrács peremtöredéke és a 151. házban lelt 95.3.809. leltári számú töredék, melyről csak sejtjük, hogy egy palack oldalából származhat. Kronológia A leletanyag és az objektumok keltezésénél igen fontos figyelembe vennünk, hogy a házak betöltéséből nem került elő sem kézzel formázott edénytöredék, sem sütőtepsi, vagy sütőharang töredéke. A keresztesi 10. lelőhelytől 8 km-re Csincse határában Fischl Klára figyelt meg földfelszíni településként értelmezhető 9. századi településnyomot. 26 A leletanyagban a mezőkeresztesihez hasonló hullámvonalköteg és vonalköteg díszítésű, zúzott meszes adalékkal soványított, redukált égetésü töredékek mellett, gyűjtöttek kézzel formált sütőharang darabokat és a perem belső oldalán díszített töredékeket is. Hasonló a helyzet a faházak kérdésénél már említett nagyúti 8-9. századi kerámialeletek esetében. Kézzel formált (bogrács, sütőharang) és kézikorongon készített edények egyaránt szerepelnek a leletegyüttesben. 27 Az Edelény -Borsodi fölvárból származó 10-11. századi kerámialeltek között az ásató nem említ kézzel formázott töredékeket. 28 Habár soványítás technikailag és díszítésben sok töredék inkább 9. századi hagyományokat mutat, a többségben lévő kora Árpád-kori edénytöredék alapján nincs okunk feltételezni, hogy az öt házból álló tepülésrészlet már állt volna a 10. századot megelőzően. A 22. ház betöltéséből lelt 9. századi jellegű, zúzott mészadalékkal soványított, redukált égetésü, hullámvonalkötegekkel díszített fazéktöredék például egy egyértelműen 10-11. századra is keltezhető fazék társaságában került elő. A kora Árpád-kori kerámialeleteket a megyében folytatott nagy számú település feltárásoknak köszönhetően viszonylag jól keltezhetjük. Az Edelény - Borsodi földvárban 29 és a közeli Sály - Latoron 30 talált, lelökörülményeik alapján 10-11. századra keltezett oxidált égetésü fazekak mind formájukban, mind díszítésmódjukban (az edény felső kétharmadán sűrű vonalköteg, felette a vállon vagy hullámvonalköteg, vagy körömbenyomkodás található) igen hasonlóak a Mezőkeresztesen találtakhoz. A csillámos homokkal soványított, redukált égetésü kerámiák jó párhuzama ismert Felsőzsolcáról 31 , Karos - Tobolykáról 32 , SzirmaSóskásról 33 . Az említett analógiák alapján úgy gondoljuk, hogy a mezőkeresztesi település a 9. század végén - 10. század elején keletkezett és a 11. században pusztulhatott el. A kerámialeletek sajnos egyelőre nem alkalmasak pontosabb kronológia megállapítására, sem a település belső időrendjének kidolgozására. Reméljük, hogy az új ásatások kapcsán a teljes leletanyag feldolgozására vállalkozó munkák száma oly örvendetes mértékben fog gyarapodni, mint azt a településeken álló építmények esetében tapasztaltuk. 25 FISCHL 1995, 33-46. 27 VÁRADI 2000, 132. 28 WOLF 1992, 427, és WOLF 1996, 417-423. 29 WOLF 1996, 420-421. 30 MESTERHÁZY - PARÁDI 1996, 432. 31 SIMONYI 2001, 223. 12-14. kép 32 WOLF 1991, 589. 33 WOLF 1992, 129. 371
