Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Merczi Mónika: Patológiás jelenségek vizsgálata Visegrád-Diós későrómai temetőjében

Összegzés A Visegrád-diósi népességen belül - férfiak és nők között egyaránt - csaknem 50% azoknak az aránya, akiknél egy vagy több patológiás jelenséget lehetett megfigyelni. Az anyag töredékességét tekintve arányuk a valóságban ennél jóval magasabb lehetett. Mindkét nem esetében legnagyobb gyakorisággal izületi és traumás elváltozások, valamint a gerincoszlop és a keresztcsont fejlődési rendellenességei fordultak elő. Ezek az elváltozások azonban - eltekintve a 30. sír egyetlen halálos kardvágásától - nem tehetők felelőssé a népesség rendkívül kedvezőtlen halálozási viszonyaiért, hiszen a traumás elváltozások minden esetben gyógyultak, az izületi elváltozások pedig jórészt idősebb korban alakultak ki. Ezek a gerincoszlop fejlődési rendellenességeivel együtt a beteg egész életében panaszokat okoztak, de halálhoz ritkán vezettek.

12 Gyermekeknél és különösen a juvenilis korúaknái (0-22 év) a poroticus hyperostosis magas aránya egyrészt arra utalhat, hogy a táplálék minősége vagy mennyisége nem minden esetben felelt meg a fejlődésben levő szervezet igényeinek, másrészt arra, hogy halálukért nagyrészt különböző fertőző betegségek tehetők felelőssé. A 23 év feletti férfiak és nők esetében a magas fiatalkori halandóság hátterében olyan - jórészt külső támadásból eredő - sérüléseket és fertőző megbetegedéseket kell keresni, amelyek a szervezet lágyrészeit érintve nem hagytak nyomot a csontvázrendszeren. JOZSA 1996, 72. 30