Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Bernert Zsolt–Kustár Ágota–Szikossy Ildikó: Az Edelény–Borsod református templom körüli temető embertani vizsgálata
Csont neve Oldal Bronzkor 1 Avarkor 18 Borsod-Edelény, Árpád-kor törések vizsgált ( :sontok törések vizsgált csontok törések vizsgált csontok száma száma % száma száma % száma száma % kulcscsont jobb 0 6 209 2,87 0 39 <2,5 bal 1 105 0,95 5 200 2,50 1 32 3,1 felkarcsont jobb 1 303 0,33 1 246 0,41 0 37 <2,6 bal 1 161 0,62 1 247 0,40 0 34 <2,9 orsócsont jobb 1 212 0,47 3 212 1,42 0 34 <2,9 bal 1 206 0,49 1 215 0,47 0 31 <3,1 singcsont jobb 1 198 0,51 1 199 0,50 2 31 6,5 bal 1 247 0,4 0 194 <0,51 3 25 12,0 combcsont jobb 2 386 0,52 0 260 <0,38 0 41 <2,4 bal 0 1 260 0,38 0 36 <2,7 sípcsont jobb 1 321 0,31 0 245 <0,41 1 30 3,3 bal 0 0 250 <0,40 0 30 <3,2 13. táblázat: A végtagtörések gyakorisága Kárpát-medencei mintákban. Taxonómia A 895-896 folyamán a Kárpát-medencét megszálló honfoglaló magyarság többségét széles, rövid koponyájú, europid és europo-mongolid vonású népesség alkotta. Elsősorban őket tartják a hét magyar törzs népének. A kisebb számú, keskeny koponyájú, valószínűleg idegen eredetű néprész, kabarokból, keleti szlávokból és más nép töredékekből állhatott, akik a Dnyeper vidékén csatlakoztak magyar törzsekhez. A 1113. századra a temetők tanúsága szerint a Kárpát-medencében viszonylag egységes népesség élt, amely embertani szempontból különbözött a honfoglaló magyaroktól. A tisztán europid Árpád-kori lakosság, koponyaalkat tekintetében különbözött a honfoglalóktól, koponyájuk jóval hosszabb és keskenyebb. 19 Az Árpád-korban az Északi középhegység területén az erőteljes testalkatú, magas termetű, hosszú keskeny koponyájú {nordikus típus) dominált, de nagy számban éltek az alacsonyabb, finomabb csontozató, hosszú vagy középhosszú koponyájú (gracilis-mediterrán típus) képviselői is. A népesség kisebb hányada robusztus testalkatú, nagyközepes termetű, hosszú vagy középhosszú koponyájú, széles-szögletes arcú {cromagnoid típusú) volt. Edelény - Borsod egykori népességéből 5 férfi és 6 nő koponyája volt alkalmas taxonómiai elemzésre. A koponyákon a nordikus és a cromagnoid A, B jellegek domináltak ebben a sorrendben (6. és 7. kép.). Részletes elemzés Wolf Mária 9 belső csoportot vélt elkülöníthetőnek azok közelsége, sorokba rendezettsége és a sírokban talált mellékletek alapján. Sajnos nem találtunk makroszkóposán látható, ismert öröklődésű patológiás vagy fiziológiás elváltozást, ezért a metrikus és morfológiai hasonlóságok alapján hasonlítottuk össze az egyes csoportokba tartozókat. 1. csoport: a 3., 5., 6., 7., 9., 14., 18., 19. és 36. sír. A 3. és a 14. sírban levő férfiak közti kapcsolat nagyon valószínűtlen, ugyanis koponyájuk minden jelzője jelentősen különbözik. A 3 sírban levő férfi alacsony agykoponyájú, igen széles arcú, magas szemüregü, a 14. sírba temetett viszont magas koponyájú, keskeny arcú, igen alacsony szemüregü. A 19. és a 36. sírba temetett nő koponyája nagyon hiányos. A 36. sír női koponyájának méretei hasonlítanak az egymásra feltűnően hasonlító 13. és 18. sírba temetett nőkre, akik rövid és alacsony koponyájúak. 2. csoport: 37., 38., 39., 40., 4L, 51., 52., 64. és 65. sír. A 4L, 51., 52., 64. felnőtt sírok koponyái olyan rossz megtartásúak, hogy klasszikus antropológiai módszerekkel nem értékelhetőek. A csoport többi sírja UBELAKER, PAP 1996. BERNÉRT et al. 2001. ÉRY 1996. 300
