Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Merczi Mónika: Patológiás jelenségek vizsgálata Visegrád-Diós későrómai temetőjében

Merczi Mónika Patológiás jelenségek vizsgálata Visegrád - Diós későrómai temetőjében A Visegrád - gizellamajori kiserőd a IV-V. században a Dunakanyar megerősített határvédelmi rendszerének szerves részét képezte. Az erőd europid típusú népességét

1 - mely a Diós határrészen elterülő temetőbe temetkezett - 75 gyermek (0-14 év) és 163 felnőtt (15-x év), ezen belül 99 férfi és 64 nő alkotta, ami jelentős férfitöbbletről tanúskodik. A felnőtt korú lakosság halálozási csúcsértéke igen korán, 35-39 év között jelentkezett, s a kedvezőtlenebb halandóság inkább a férfiakat sújtotta. Mivel a fiatalkori halandóság mindkét nem esetében nagyon magas, a jelenség nem magyarázható csupán a katonai szolgálat tehertételével. A patológiás jelenségek vizsgálatával arra a kérdésre keresünk választ, hogy a csontvázrendszeren megfigyelhető fejlődési rendellenességek és kóros elváltozások milyen mértékben járulhattak hozzá, hogy az eddig vizsgált későrómai temetők közül a Visegrád - diósi népesség halandósági viszonyai alakultak a legkedvezőtlenebbül. Fejlődési rendellenességek Fejlődési rendellenességeket leggyakrabban a gerincoszlopon lehetett észlelni. Számbeli rendellenességek a gerincoszlop ágyéki szakaszán mutatkoztak: egy 50-56 éves (25. sír) és egy 56-62 éves (161. sír) férfi esetében ezt a szakaszt hat csigolya alkotta. Csigolyaátalakulás a sacrum 1. szegmentumán férfiaknál a 73, 77, 166. és 189. sírban, nőknél a 85. és 157. sírban volt megfigyelhető. Középső csigolyaívi hasadék (spina bifida) a sacrum teljes hosszában egy 49-53 éves (34. sír) és egy 3034 éves (91. sír) férfinál (1. kép 1.) fordult elő. További hat férfinál (48, 67, 105, 112, 128/f, 221. sír) a jelenség csak a sacrum első szegmentumára terjedt ki. Egy 40-49 éves nőnél (123. sír) spina bifida az atlason mutatkozott, mely hozzácsontosodott a két condylus occipitalishoz. Ennél a nőnél a spina bifidával hozható összefüggésbe a 2-4. nyakcsigolyák spináinak aszimmetrikus alakulása. Középső csigolyaívi hasadék megfigyelhető volt egy 13-14 éves gyereknél is (71. sír) az 5. ágyéki csigolyán és a sacrum első szegmentumán. Oldalsó csigolyaívi hasadék (spondylolysis) 4 férfinál (81, 109, 161, 221. sír) és 5 nőnél (86, 96/b, 158, 173, 186. sír) volt megfigyelhető az ötödik ill. a 161. férfinál a 6. ágyékcsigolyán. Kivételt a 158. sírban talált 51-57 éves nő képezett, akinél ez a sacrum 1. szegmentumán mutatkozott. A sacrumhoz kapcsolódó 5. ágyékcsigolya jobb oldali ívének megnagyobbodása a sacrum 1. szegmentumának aszimmetrikus alakulásával áll összefüggésben (1. kép 2.). A 90. (42-48 éves) férfinál ún. „lepke formáció" alakult ki, a sacrum corpusa sagittalisan hasadt (1. kép 34.) és ennek megfelelően alakult az ötödik ágyékcsigolya is.

3 A sacrum eredetileg hozzácsontosodott a jobb medencelapáthoz. Fejlődési rendellenességek a váz egyéb csontjain ritkábbak voltak. A 47. (9-13 éves) gyereknél, a baloldali 1. és 2. borda teljesen összecsontosodott (synostosis costalis), csak a feji részek nem forrtak össze. A gyermek jobb oldali 1. bordája csökevényes volt (2. kép 1-2.). Az 5. (5-7 éves) gyerek esetében a bal humerus könyökizülete torzult, ugyanakkor a hozzátartozó ulnán és radiuson fejlődési rendellenesség nem mutatkozott (2. kép 4-6.).

A A 128/c (48-54 éves) férfinál a jobb fibula distalis epifízisének malleolus laterálisa különálló csontot alkotott (2. kép 3.). 1 A temető részletes antropológiai feldolgozását lásd: Merczi 1999. 2 A patológiás jelenségek vizsgálatában JÓZSA 1996, MARCSIK 1996 és REGÖLY-MÉREI 1962 munkái nyújtottak segítséget. A betegségek csoportosításánál a MARCSIK (1996) által közölt felosztást követtem. A fejlődési rendellenességek és kóros elváltozások vizsgálata nem terjedt ki a népesség fogazatára, ez egy később elkészítendő tanulmány részét képezi. Néhány elváltozás meghatározását dr. Marcsik Antónia végezte, akinek ezúton szeretnék köszönetet mondani segítségéért. Köszönettel tartozom továbbá dr. Ery Kingának, aki szakmai tanácsaival segítette munkámat. 3 Marcsik Antónia meghatározása. 4 Marcsik Antónia meghatározása. 25