Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai
Állatcsontok Az avar sírok másik gyakori melléklete. Esetünkben 1927-ben a 1., 4., 7., 10. sírban voltak állatcsontok, mindegyik lábszárcsontokon vagy azok mellett került elő. A sírok közül kettőben férfi, kettőben pedig nő nyugodott. 1988-ban a 3. sírban nyugvó nő koponyájánál, jobb lábszár- és combcsontjánál, míg a 4. sírban lábfejcsontoknál kerültek elő állatcsontok. Sajnos az 1927-ben feltárt sírok állatcsont anyagának sorsáról nincs tudomásunk, az 1988-ban feltárt sírok állatcsontjait még nem vizsgáltattuk meg, így egyelőre nem sokat tudunk mondani többek közt az itt élő közösség állattartásával, mindennapi tevékenységével kapcsolatban sem. Összefoglalás A leletanyag áttekintése után arra a következtetésre juthatunk, hogy az Ajka-volt Téglagyár területén előkerült sírok a késő avar kor elejére keltezhetők, bár néhány lelet ennél még későbbi keltezést sem zár ki. Számos, a közép avar korban fellépő tárgytípus jelenléte a leletek között ennek nem mond ellent. így többek közt a női sírok kerek karikájú gyöngycsüngős vagy a hengerpalástos, lengőcsüngőjü vagy a granulált díszes fülbevalói a késő időszakban is kedvelt ékszerek, míg a spirális díszü fülbevaló már a 9. század elejére keltezhető. Ugyanez mondható el a hengerpalástos, rekeszberakásos fülbevalóról is, amely minden bizonnyal örökölt darab. Erre utal, hogy hiányosan került elő, illetve párja más jellegű fülbevaló volt. Hasonló lehetett a helyzet az arany, lemezgömbös fülbevaló esetében is, amelyet tulajdonosa már javítatott, míg ujján eredetileg csuklós szerkezetű fülbevalót viselt gyűrűként, tarsolyában pedig a késő avar korra keltezhető vas tütartót. Ugyanez mondható el a többi tárgytípusról is (gyöngyök, karperecek, spirális gyűrűk, préselt mellboglárpár, övveretek stb.). Természetesen a fenti megállapítás csak az eddig megismert sírokra vonatkozhat. Nem zárhatjuk ki, hogy a temető feltáratlan részének sírjai más keltezést eredményeznének, mint ahogy nem tudhatjuk, hogy az elpusztult sírok az avar időszak melyik periódusát képviselték. Sajnos csak kevés sír áll rendelkezésünkre, amelyek alapján messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni. Nem tudjuk, hogy a különböző időpontokban előkerült sírok milyen kapcsolatban voltak egymással, egyáltalán a temetőnek (helyesebben területnek) mely részéről valók. Ez azért is sajnálatos, mivel ezek a sírok rabolatlanok voltak, nem úgy, mint a téglagyári lelőhelytől délre, kb. 3 km-re előkerült másik, késő avar kori temető. 163 Úgyszintén csak kevés adattal rendelkezünk az Ajka területén előkerült harmadik temetőről, 164 így a hézagos adatok alapján egyelőre nem sokat mondhatunk a település avar kori történetéről. De távolabb tekintve, talán az sem véletlen, hogy a téglagyári sírokból előkerült leletek nagy részéhez a párhuzamot, kapcsolatot éppen a közeli halimbai temetőben találtuk meg. A két temető népessége között nem csak időbeli, de talán rokoni kapcsolatok is lehettek. Ennek tisztázása, akárcsak a téglagyári temető további feltárása is, a jövő feladatai közé tartozik. S. Peremi 1987-es leletmentése, 20. sír az Akácos utcában. Közöletlen. Az új Timföldgyár területén 1968-ban sírokat bolygattak meg, amelye Tósokberéndet Padragkúttal összekötő út mellett 1935-ben előkerült sírok is. Leletmentésre nem került sor. 1 Az új Timföldgyár területén 1968-ban sírokat bolygattak meg, amelyekből sok edény került elő. E lelőhelyhez köthetők a közeli 184
