Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai
44. sír, 81 Cikó 228. sír, 82 Devinska Nova Ves 393. sír. 83 A fejdíszekkel kapcsolatban Bóna István megállapította, hogy ezek a közép avar korban jelentek meg a női viseletben. 84 Garam a párhuzamok alapján szintén a 7. század végére keltezi a hasonló véreteket és megjelenésüket a Tótipuszta-Igar körrel kapcsolja SS össze . Mellboglár A négyszögletes, bronz lemezből készült, hurkos-kapcsos záródású boglár az 197l-es szórvány anyagból ismert. A ruhára a veretek sarkaiban levő lyukak segítségével erősítették fel. Az avar kori préselt, lemezes boglárokkal legutóbb Balogh Csilla foglalkozott. 86 Az ajkai darab az általa „A" csoportba sorolt példányok közé, vagyis a középső rekeszutánzat körül szimmetrikusan elhelyezkedő kisebb rekeszutánzatokkal díszítettek közé tartozik. Megállapítja, hogy ezek helyben, a Kárpát-medencében előállított darabok, míg viseleti szokásuk bizánci hatás alatt álló területen, a Fekete-tengertől északra vagy a Kaukázusban kereshető. Keltezésükkel kapcsolatban a korábbi véleményeket igazolta, 87 vagyis, hogy a kerek boglárok időben megelőzik a négyszögletes boglárokat, valamint szeriáció segítségével tovább finomította a keltezést. így a négyszögletes darabok megjelenése a 7. század harmadik negyedére tehető, illetve „a négyszögletes díszítmények zöme még későbbre, a 7. század végére, inkább a 8. század elejére keltezhetők. " Vas tűtartó Az 1988/4. sírból került elő az egyetlen tűtartó, vasból. Felületén textil nyomai látszanak, ami arra utal, hogy viselője hasonló anyagból készült tarsolyban tartotta, együtt az orsógombbal és fülbevaló töredékkel. A vas vagy más fémből készült tütartók viszonylag ritkák, elsősorban késő avar kori, illetve 9. századra keltezhető sírokból ismertek. Vas tütartók kerültek elő Tiszafüred tíz sírjából (72., 188., 266., 422., 498., 770., 874., 1227., 1230., 1260) 89 , Halimba 255. és 371. sírjából 90 , egy bronz tűtartóval együtt, Sopronkőhida 9. századi temetőjének 129. sírjából 91 . Török említ egy darabot a MNM gyűjteményéből Hőgyészről 92 , illetve Regöly 108. sírjából 93 . Hasonló darabok ismertek Balinka-Mecsérpuszta szórvány anyagában 94 , talán szintén tűtartó lehet a Káptalantóti 25. sír ezüst hengerkéje is 95 . Vasból készült a Kaposvár 36. sírjából előkerült darab. 96 Keszthely-Fenékpuszta 9. századi temetőjének 39. sírjából egy bronz tűtartó látott napvilágot 97 . A vas/fém tütartók nyugati hatás eredményeként jelentek meg a késő avar korban. 98 Kés Az 1923-as anyagban 1 db (6,7 cm), 1927/4. és 1927/7. sírban l-l db (8,1 cm), 1971-ben 1 db (7,5 cm), 1988/3. sírban 1 db (10,1 cm), 1988/4. sírban 1 db (9,5 cm) ismert. A biztosan női sírokból előkerült darabok kitűnnek kis méretükkel és ennek alapján soroltuk be a többi, hasonló kis méretű kést a női sírok mellékletei 81 KOVRIG - KOREK 1960, 260, Pl. CVI. 1-2. 82 WOSINSKY 1894, 60-61, rajz 61. oldal. Állítólag a ló csontvázán volt. 83 EISNER 1952, Pl. 45, 16-17, 20-21. 84 BÓNA 1957, 165; BÓNA 1980, 36-39. Említi még Mezőfalva 230/a. sírjának és Rácalamás-Rózsamajor 130. sírjának fejdíszeit. 85 GARAM 1980, 170. 86 BALOGH 2000, 219-235. 87 KOVRIG 1963, 144. 88 BALOGH 2000, 226. 89 GARAM 1995, 338, és Abb. 200, 5. 90 TÖRÖK 1998, 42, Taf. 28, 255/9, 52, Taf. 39. 371/7, 92. 91 TÖRÖK 1973. Sírleírás 29, 25. t. 16, 17, 50. 92 TÖRÖK 1973, 50, és 201. jegyzet. 93 HAMPEL 1905, Taf. 200, 108/2. 94 KRALOVÁNSZKY 1963, 166. és 7. ábra 2. 95 BAKAY 1973, 24. és XXXVII.t. 34. Sajnos a sírleírásból nem derül ki, hogy bulláról vagy pedig tütartóról van szó. 96 BÁRDOS 1978, 19-20, 41, 55. oldalon tábla. 97 CS. SÓS 1961, 260, Taf. LX 8, 277. 98 TÖRÖK 1973, 50. 178
