Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai
2. Kerek átmetszetü bronzhuzalból hajlított fülbevaló karika és kis granulátum a koponya bal oldalánál. Átm.: 3,2 cm (34. kép 2.). 3. 3 db fekete dinnyemag alakú és 14 db sárga, barna, fekete kölesgyöngy a koponyától DK-re, a nyakcsigolyák környékén (34. kép 3.). 4. Fehér színű orsókarika (mészkőből faragva?) a jobb oldali bordacsontok környékén. Átm.: 4,1 cm, m.: 1,6 cm (34. kép 4.). 5. Nagyobb méretű, szabálytalan háromszög alakú kova a bolygatott részen. Talán már a 2. sírhoz tartozott. Méretek: 5x3,7 cm (34. kép 5.). 2. sír (35. kép): ÉNy-DK-i tájolású, hanyatt fektetett, nyújtott helyzetű férfi váza. Karcsontok a váz mellett. Koponyája kissé hátra és a jobb oldalára billent. Sírmélység 166 cm. Mellékletek: 1. Bronz fülbevaló karika a koponya jobb oldalán, részben a csontok alatt. Elveszett. 2. Bronz fülbevaló karika a koponya bal oldalánál. Elveszett. 3. Négyszög átmetszetü, laposra kalapált vashuzalból hajlított, négyszögletes csat pecekkel a jobb medencecsont felső végénél. H.: 4,1 cm, sz.: 3,2 cm. (34. kép 6.) 4. Vas tárgy (övveret?) a jobb combcsont felső végénél. Elveszett 5. Egyenes hátú, egy élü, nyéltüskés vas kés a bal medencecsont mellett. H.: 15,1 cm. (34. kép 8.) Ugyanekkor, 1998. március 30-án, az Avar utca 19. számú ház előtti csatorna árkában szintén kerültek elő leletek. 35 A tárgyakon kívül más adattal nem rendelkezünk. 36 1. Sárgás-barna színű, belül helyenként feketére égett, apró kaviccsal soványított, vékony falú edény perem- oldal és fenéktöredékei. A perem erősen kihajló, legömbölyített, a fenék felé szűkül. Díszítetlen. Részben összeállított. M.: 10 cm, f. átm.: 8 cm, perem és oldaltöredék m.: 9,4 cm, sz.: 3,9 cm, 2 db peremtöredék: a. 3,1 x 4,9 cm, b. 2,4 x 4,2 cm, 3 db oldaltöredék: a. 5 x 4,2, 5,2 x 2,9, 2,5 x 1,6 cm (36. kép és 37. kép 1-7.). 2. Ugyanitt emberi csonttöredékek, 3. valamint laposra kalapált vashuzalból hajlított csatkeret töredéke a pecekkel. H.: 2,7 cm, sz.: 2,2 cm (34. kép 7. és 37. kép 8.). E hányatott sorsú temető történetének és leletanyagának áttekintése után nem könnyű messzemenő következtetéseket levonni. Mint a leírásból is kitűnik csak a 70-es, 80-as és a két legutóbbi leletmentés adatai használhatók fel a temetkezések pontosabb helyének megállapítására (38. kép). A leletanyagból az 1927-ben, 1988-ban és 1998-ban feltárt sírok adatai hitelesek. A többi szórványnak tekinthető. A temető nagy kiterjedéséről csak Laczkó Dezső feljegyzései alapján következtethetünk, de az általa felsorolt támpontokat nem tudjuk térképre vetíteni. így nem tudjuk, hogy a 20-as években előkerült sírok a maiakhoz viszonyítva hol lehettek, nem is beszélve Fettich Nándor 10 sírjáról. Összevetve az adatokat, 1923-ban 6, esetleg 8 sír, 1926-ban legalább 1, 1927-ben 10, 70-es években legalább 4, kettő biztosan, 80-as években max. 3, 1988ban 5, 1998-ban legalább 3 sír, összességében kb. 34 temetkezésről van tudomásunk. A sírok, az utolsó két leletmentés adatai alapján, ÉNy-DK-i, a közép-késő avar korra jellemző 37 tájolásúak voltak. Az 1988-as leletmentés adatai alapján a sírok DNy-ÉK-i sorokba rendeződtek. Eddig legalább öt sírsort sikerült meghatározni (lásd 23. kép). A sírok formájukat tekintve az általánosnak mondható téglalap felülnézetű, lekerekített sarkú aknák. A sírmélység átlagban 160 cm körül volt. A legmélyebb az 1927/9. számú sír (210 cm), míg a legsekélyebb az 1988/ 4. számú volt (140 cm). A leletek gazdagsága és a sírok mélysége között nem látszik összefüggés. Egy esetben figyeltünk meg a sír DNy-i végében lemélyítést (1988/4. sír). A sírvégek lemélyítése a kutatás szerint a koporsó leeresztését, illetve a kötél felhúzását könnyítette meg 38 . Esetünkben a 4. sírban 35 Itt már az 1980-ban is került elő edény. Lásd fent. 36 A jelentés ezeket a tárgyakat, a leletkörülményeket nem említi. A megcímkézett zacskót a Régészeti Raktárban találtuk meg. 37 BONA 1957, 165; BONA 1971, 246, stb. 173
