Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben
Balázs Kovács Sándor A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben A megesett leány és a törvénytelen gyermek problémaköréhez több irányból közelíthet, és közelít is a kutatás, így különböző témájú publikációk szolgálnak idevonatkozó adatokkal. A népszokások tárgyalásánál a házasság előtti teherbe esés, törvénytelennek minősülő szülés elsősorban az ifjúkor, a házasságkötés, a születés érintkező témájaként jelentkezik, mivel e körülményeknek módosító szerepe volt, vagy lehetett az ünnepi szokásokban. 1 A leányanyára, a törvénytelen gyermekre sajátos jogszokások vonatkoztak, amelyekre a népi jogélet kutatói a kezdetektől fogva kiterjesztették figyelmüket. Az idevonatkozó problémák komplex megközelítése a népi társadalom kutatása felöl lehetséges. Luby Margit 2 , Kiss Lajos 3 , Fél Edit 4 , Morvay Judit 5 , Örsi Julianna 6 , Tárkány Szűcs Ernő 7 és Kapros Márta 8 különböző témájú publikációi, valamint az új Magyar Néprajz sorozat nyolcadik, társadalomról szóló kötete (különösen a Jávor Kata és Szilágyi Miklós által írt fejezetek) 9 , adataikon túl számos, lényeges szemponttal segítik a tájékozódást. A népi erkölcs, a paraszti értékrend módszeres vizsgálatának megindulása mutatja, milyen lényeges kérdések megválaszolása lehetséges ilyen megközelítésben. (Jávor Kata 10 , Veres László 11 , Vajda Mária 12 , Nagy Olga 13 , Balázs Kovács Sándor 14 ) A szociológia a társadalmi normák szempontjából közelíti meg a házasságon kívüli születések jelenségét (Ájus Ferenc- Henye István 15 ). A kutatástörténeti sajátosságai mellett, a téma periférikus jellege, lényegében deviáns állapotot hordozó volta is közrejátszik abban, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok inkább csak óvatos következtetéseket, esetenként a túl általános vagy éppen egyedi sajátosságok kiemelését teszik lehetővé. A megesett leányok A Sárköz a korai házasság hazája volt. Amint kimaradt a leány az iskolából, azonnal felmerült a férjhez adás gondolata. A jelölés ugyan megtörtént már egészen kis korban, de a terv ekkor öltött konkrét formát. Nem kis gondja volt ilyenkor a lány anyjának, nagyanyjának és az olyan rokon és ismerős asszonyoknak, akiknek szava lehetett a dologban. Sok körülményre kellett tekintettel lenni. így, hogy elég gazdag-e a kiszemelt vő, eléggé fejlett-e már, megfelelő-e a rokonsága stb. Ha már megegyeztek minden apró részletkérdésben, jöhetett a cigány, vagy a rezesbanda, kezdődhetett a négy-öt napig tartó lakodalom. Természetesen nem ment ez ilyen egyszerűen, a fiatalok szórakozni, udvarolni szerettek volna még és a házasságnak is előfeltétele volt a jegyesség. A szülői házban meglehetősen szigorúan tartották a leányokat, még a Sárközben is, őrizték jó hírüket. A leány-legény kapcsolat legszemélyesebb formája a lányos házhoz járó udvarlás volt. A szórakozásnak, az udvarlásnak kötött napja és ideje volt. Péntek kivételével a legények a hét bármely napján felkereshették 1 KERTÉSZ 1989., DÖMÖTÖR 1990., FÜGEDI 1988. 2 LUBY 1935. 3 KISS 1981. 4 FÉL 1944. 5 MORVAY 1956. 6 ÖRSI 1976. 7 TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 8 KAPROS 1984., KAPROS 1986. 9 JÁVOR 2000., SZILÁGYI 2000. 10 JÁVOR 1971. 11 VERES 1984. 12 VAJDA 1988., VAJDA 1995. 13 NAGY 1989., NAGY 1994., 14 BALÁZS KOVÁCS 1980., BALÁZS KOVÁCS 1994., BALÁZS KOVÁCS 1996. 15 ÁJUS-HENYE 1992. 253
