Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Gucsi László: Kerámiatechnikai megfigyelések a badeni kultúra leletein

A fulcsapolás vizsgálatánál is látható volt, hogy a kerámiák belsejében levő egykori illesztések mentén könnyen eltörhetnek az edények, hiszen aki a munkadarabon dolgozik csak a belső és a külső felületét tudja elsimítani a tárgynak, így biztosítva a kellő kapcsolatot a két összedolgozandó darab között, ám ez nem minden esetben akadályozza meg azok későbbi elválását. Emiatt szép számmal vannak olyan leletek, melyeken megfigyelhető, hogy feltűnően egyenes vonal mentén törtek el a kerámiák. Az egyenes vonalú törés önmagában nem bizonyítja az egykori összeillesztés meglétét, ezért különös figyelmet kell fordítani a törésfelületek struktúrájára. Amennyiben a törés vonala nagyjából egyenes de a felület szabálytalan, göcsörtös vagy olyan, mint egy „miniatűr hegyvonulat" megállapítható, hogy a törés csak véletlenül egyenes vonalú. Ha azonban a törésfelület meglepően sima (a soványítás ellenére) és bizonyos szabályszerűségeket lehet felfedezni, például homorú, domború vagy „S" alakú esetleg ferde, akkor két összeillesztett agyagszalag valamikori határfelületét látjuk. Szerencsés esetben egyes töredékek, két párhuzamos oldalán egyszerre figyelhetők meg az illesztés nyomai. Ezek a töredékek a szalagok bizonyítékainak tekinthetők. Ha az őskorban valóban hurkákból készítették volna az edényeket, akkor gyakran kellene kb. 1 cm széles „szalagokat" találni. Ezzel szemben a vizsgált leletanyagban 4,5 cm-es szalagnál kisebbet csak négy esetben találtam. Ezek a töredékek viszont az edények kezdő, illetve a peremet alkotó, befejező szalagjai voltak. (Részletes leírásukat lásd lentebb). A hurkamódszer ellen, a szalagok használata mellett több érv is szól. Ha egy átlagos kb. 6 cm-es szalaggal számolunk, be kell látnunk, hogy egy szalag felhelyezése megfelel 6 db lem átmérőjű hurka felrakásának. Ezért a szalagok használata: - Jelentősen lerövidíti a formázáshoz szükséges időt. Egy edény esetében ez akár órákat is jelenthet. - A hibalehetőségeket hatod részére csökkenti. Mivel minden összeillesztés a későbbi törés lehetőségét rejti magában. - Egyenletesebb falvastagságot biztosít. Ezek a tényezők szemléltetik legjobban azt az óriási különbséget, ami a hurkamódszer és a szalagok használata közötti hatékonyság tekintetében fennáll. Természetesen nem állítható, hogy minden esetben kizárólag ezt a módszert alkalmazták az őskori fazekasok. A vastag falú kisbögrék, poharak, kis tálak formázását sokkal egyszerűbb módon, egy agyagtömbből kinyomkodva oldották meg. Ez az eljárás talán az első objektumból előkerült pohárkának az egyenetlen, göcsörtös falán látszik a legjobban. 8 Itt ugyanis nem simította el a nyomkodás által létrejött egyenetlen felületet a tárgy alkotója. A szalagok használatát bizonyító leletek: Egy díszített edény oldaltöredékének fenék felőli vízszintes törésfelületén homorú illesztés nyoma látható. A perem felőli törésfelületen pedig egy kis részen, ferde illesztés nyoma található. Az ezek által meghatározható szalag 4,6 cm széles.(7. kép 6.) Egy bordadíszekkel és bevagdosásokkal ellátott nagyméretű edény töredékén, két illesztésre utaló törésfelület látható, melyek egy 5 cm széles szalagot határolnak be. 9 Egy fazék oldaltöredékének mindkét vízszintes, párhuzamos törésfelületén jól látható az egykori illesztések nyoma, így a töredék egy szalagnak értelmezhető, aminek szélessége: 7,2-7,5 cm. Egy fazék peremesen kiképzett fenékkorongjára ültetett szalag volt az a töredék, amelyről a fenékrész teljes egészében levált. így a töredéken a fenékkorong peremének lenyomata látható. A töredéknek az eredetileg a peremhez közelebbi vízszintes törésfelületén is látható a rá épített következő szalag helye. Az így meghatározható szalag 7 cm széles. 10 Egy díszített edény oldaltöredékének mindkét vízszintes, párhuzamos törésfelületén láthatók az alkalmazott illesztések jelei. Az ezek által meghatározott szalag 4,5 cm széles. 11 8 BONDÁR2000, l.kép2. 9 BONDÁR2000, 15.kép 6. 10 BONDÁR 2000, 9.kép 9. "U. o. 17.kép5. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom