Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Bondár Mária: A badeni kultúra telepmaradványa Aparhant-Felső legelő lelőhelyen
bepontozott díszítés, az edény testén bekarcolt vonalkázás. Belső oldalán az osztófal fölött három benyomott pont díszíti (22. kép 2); barnás színű kétosztású tál töredéke, kis méretű, kerek, díszítetlen osztógomb töredékével és az osztófal maradványával. Külső oldalán a nyakon körbefutó pontsordísz (22. kép 4), szürkés színű kis fazék töredéke, pereme alatt körbefutó, beszurkált pontdíszítéssel, hasán bekarcolt zegzugvonalkázással díszítve (22 kép 5); szürkés színű tál oldaltöredéke. Hasán függőleges és vízszintes sorokban bepontozott díszítés, vállán egymáshoz közel két kicsi alagútfül (22. kép 6); szürke, nagy méretű kancsó töredéke. Nyakán körbefutó, vízszintes árkolásokkal, vállán ellentétes irányú, ferde kannelúrázással (22. kép 7); barnás színű, nagy méretű, durvított felületű, gömbszelet alakú tál. A pereme alatt egy sorban több helyen az edényoldal átfúrt (22. kép 8); világosbarna hombár peremtöredéke, a perem alatt kis kerek bütykökkel, az edény testén bekarcolt zeg-zugvonallal (22. kép 9), szürke, gömbölyű aljú, nyomott gömbtestű, kopott felületű, hasán kannelúrával díszített bögre perem fölé emelkedő füllel (szá.: 6,5; m: 5,1; fá.: 6,8 cm) (23. kép 1); barnás színű, nyomott gömbtestű, kopott felületű, gömbölyű aljú, kannelúrás bögre (szá.: 5,5; m: 4,5; fá.: 6,7 cm) (23. kép 2); szürke, lapos aljú merice aljától induló, perem fölé emelkedő füllel (szá.: 5,5, m: 4,8; fá.: 4,6 cm) (23. kép 3); barnás szürke, lapos aljú merice töredéke a perem fölé emelkedő fül csonkjával (szá.: 6, m: 5,8; fá.: 5 cm (23. kép 4); szürke, lapos aljú bögre alsó részének töredéke a fül indításával sz.: nem mérhető; m: 5,5; fá.: 3,3 cm) (23. kép 5); szürke, rövid nyakú, nyomott gömbtestű, gömbölyű aljú hasán kannelúrával díszített bögre perem fölé emelkedő füllel (szá.: 6; m: 4,2; fá.: 5,5 cm) (23. kép 6); világosbarna talpas serleg, alján átfúrással (23. kép 7); szürke, rövid hengeres nyakú, gömbölyű aljú bögre, perem fölé csúcsosodó füllel (szá.: 7; m: 4,8; fá.: 6,7 cm) (23. kép 8); szürke, hengeres nyakú, nyomott gömbtestű korsó hasán négy pici bütyökkel, füle letörött (szá.: 6,3; m: 9,5; fá.: 3,5 cm) (23. kép 9); sötétszürke, hosszú hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, hasán kannelúrás díszítésű korsó, füle letörött (szá.: 5; m: 7,7; fá.: 6,3 cm) (23. kép 10); szürkés barna kis bögre, testén három helyen egymás mellett elhelyezve 2-2 pici bütyökkel díszítve, füle letörött (szá.: 6,1; m: 6,3; fá.: 2,5 cm) (23. kép 11); barna, kopott felületű, hengeres nyakú, kissé nyomott gömbtestű, kannelúrás hasú korsó, füle letörött (szá.: 5,3, m : 6,6; fá.: 2,5 cm) (23. kép 12); szürke, kopott felületű, erőteljesen nyomott hasú, bögre. Pereme töredékes, füle letörött (szá.: 5,2; m: 5,6; fá.: 5,6 cm) (23. kép 13); szürke, hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, széles szájú, kannelúrás hasú korsó (szá.: 9,8, m: 6,3; fá.: 12 cm) (23. kép 14); barnás szürke, hengeres nyakú, kissé nyomott gömbtestü, kannelúrás hasú korsó (szá.: 6,2 cm; m: 8,5 cm; fá.: 3 cm) (23. kép 15); szürke, gömbölyű aljú, nagy méretű bögre a fül indításával, hasán kannelúradíszítéssel (szá.: 12,5; m: 8,5; fá.: 12 cm) (23. kép 16); szürke, kissé ívelt nyakú, fordított csonka kúpos testű füles csésze (szá.: 11,8; m: 7; fá.: 5 cm) (23. kép 17) valamint kő- és csonteszközök, orsógombok. *** Értékelés A gödrökből előkerült leletanyag edényfajtánkénti megoszlása az általánosan jellemző arányokat mutatja: a legtöbb töredék vastag falú edényekből származik (fazekak, hombárok, amforák). Nagy mennyiségben fordulnak elő táltöredékek, kevesebb a bögréből megmaradt töredék és viszonylag kevés a korsóból származó edénymaradvány. A szelvény felső rétegéből és a felszíni gyűjtésből előkerült leletek is hasonló arányban fordulnak elő. A felszíni gyűjtésből származó leletek között merice töredékek, kétosztású tálak maradványai és egy talpas serleg is megtalálható. A lelőhely érdekessége, hogy a feltárt kis területen (50 m 2 ) a badeni kultúra korai és későbbi időszakának objektumai is előkerültek, Csiszér A. gyűjtéséből pedig a badeni kultúra életének legvégére keltezhető kostolaci leleteket is ismerünk (24. kép 2-11). A szelvény D-i részén található 1-2. objektum valamint a szelvény felső részéből és a felszíni gyűjtésből származó leletek egy része (14. kép 1-2, 4-5, 7, 9-10; 15. kép 1, 5-6, 10-11; 16. kép 2; 18. kép 9; 20. kép 1, 4, 8) a badeni kultúra korai szakaszába sorolható. Az Aparhanton előkerült korai badeni leletek általános jellemzője a függőlegesen elrendezett díszítőelemek dominanciája: függőlegesen elrendezett bekarcolt sávok (2. kép 1; 7. kép 3; 8. kép 1, 6; 14. kép 2; 15. kép 11), a függőleges szubkutánfülek (3. kép 2; 6. kép 3; 14. kép 4), a függőleges vékony bordák 45
