Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Kiss Tünde: A Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetének vázlata
bronzkori, későkelta és római kerámia töredékek kerültek elő. Nagy leletsűrüséggel fordultak elő jól iszapolt, szürke és seprüs-fésüs töredékek. Egy szürke, kihajló peremű, perem alatt bordával díszített LT Dkori fazék analógiája a szigetszentmiklósi telepanyagban található meg 106 . A fésűs kerámia a Siójuttelepesek bozótjában begyűjtött anyaghoz hasonló. Egy jellegtelen római oldaltöredék képviseli a provinciális kerámiát. (77. kép 3, 4, 81, 84.) A lelőhely szomszédságában leletmentésből a 2. századra keltezhető volutapárnás sírkő került elő, mely a szomszédos római kori temetőből való. 107 22. Bikács-Kistápé-Halastó Magassági adatok: 125-127 m LT D szórványok, római szórványok, római épület (bizonytalan lelet). Kistápétól délre a Halastó mellett attól nyugati irányban elterülő lelőhely. Északnyugat és északkelet felől akácos, illetve fenyves erdők határolják. A lelőhely valószínűleg magában foglalja az északi irányban fekvő Felső erdő-dűlő keleti szélét is. Az 1996. áprilisi terepbejárás anyagában egy középszürke és egy sötétbarna jellegtelen töredék képviseli a LT D-kori telepanyagot. Egy fekete festéknyomos falfestmény-töredék épületek jelenlétére utal, de más, jól datálható kísérőlelet nélkül. 23. Bikács-Ökörhegy Magassági adatok: 136 m Római halomsírok, (bizonytalan lelet). Szántatlan természetvédelmi területen található, hat darab halomnak látszó objektum 108 . Leletek nem kerültek elő a halmok erodált széleiből, Wosinsky kormeghatározása egyelőre nem pontosítható. 24. Nagydorog-Bezzegpuszta Magassági adatok: 130-140 m LT D szórványok, római szórványok. A Sió- Sárvíz árterétől viszonylag távol elterülő löszös magaslaton található kelta és római kori lelőhely. Délről és keletről is időnként vízzel borított területek vették körül. Szórványleletként kelta ezüstfibula 1 9 és római tárgyak (üveg és egy hosszú nyelű bronzcsésze) láttak napvilágot. A bronzcsésze tulajdonképpen egy itáliai importból származó bronzserpenyő, amelyet Radnóti a LT C2-LT D periódusra datált. 110 A lelőhely meghatározása bizonytalan, hiszen Radnóti Nagydorog-Szigetet jelöli meg lelőhelyként. 111 Az 1995. októberi terepbejáráson egy oldaltöredék képviseli a LT D kort, és egy korsóiul a római provinciális kerámiát. (12. kép 1, 102.) 25. Kölesd- Lencsepuszta Magassági adatok: 110, 115-130 m LT D temető, római telep, római szórványok, római épület (bizonytalan lelet). A Sió-Sárvíztől nyugatra elterülő ENy-Dk irányú, erősen erodált dombháton fekvő lelőhely. Az 1996 áprilisi terepbejárás során bronzkori és középkori kerámiatöredékek mellett római tetőcserepeket, paticsdarabokat és különböző méretű köveket lehetett megfigyelni. A római provinciális kerámia apró, jellegtelen töredékei mellett figyelemre méltó darab a PR1MTIVOS mesterbélyeges terra sigillata tál talptöredéke 112 (72. kép 2, 101.), valamint a szintén szórványként előkerült Claudius-Domitianus kori, póvidéki sigillata töredék 113 a koracsászárkori telep kezdeti szakaszából származtak. A mesterbélyeges HANNY 1992, 13. kép/4. A szigetszentmiklósi fazék szürke, lágyabb profilú változata. 107 Bikács Újrét-Marhaállás PÉTERF1 1997, 30. 108 WOSINSKY 1896, II. 798. 109 WOSINSKY 1896,11.576. 110 RADNÓTI 1938, 10-11. 111 Wosinsky azonban Bezzegpusztát nevezi meg lelőhelyként és a helyzetet bonyolítja egy ugyanilyen típusú. Tolna megye lelőhellyel jelölt darab is. 112 Kr.u. 210-233/235. GABLER 1982, 459. 113 B. VÁGÓ 1962, 258. Uő. 1977, Abb. 7., GABLER 1964, 104. 381
