Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Kiss Tünde: A Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetének vázlata
1. Balatonföldvár Magassági adatok: 115-150 m LT D magaslati telep. A telep a Siótól kissé távolabb esik, földrajzilag nem sorolható szorosan az általunk vizsgált területhez. Anyagának a Sió völgyi telepekkel való kapcsolata indokolttá teszik, hogy a balatonföldvári erődített települést Sió völgyi összefüggésekben is vizsgáljuk. A lelőhely a Balaton által részben elpusztított, a tó meredeken emelkedő erodált löszfalon fekszik, környezete beépített. Kocztur Eva kelta lelőhelyként említette. 1957-ben Sági Károly kezdett régészeti kutatásokat, 46 amelyeket 1958-ban Nováki Gyula 47 fejezett be és publikált 1961-ben. 48 A földvári anyagban fémlelet nem került elő. Kerámia anyagára jellemzőek a szürke vagy sárgás-drappos színű, vastag falú, megvastagodott peremű hombárok és fazekak, 49 a besimított vagy bekarcolt rácsmintával és hullámvonallal díszített fazekak 50 és hombárok. 51 A leletek alapján az erődített település nem élt tovább a római korban. Nováki Gyula a földvár korát a Kr. e. 1. sz. és Kr. u. 1. sz. közötti időre tette. 2. Zamárdi-Szántódpuszta-Trafóállomás Magassági adatok: 125 és 250 m LT D és római telep. Az egykori zamárdi tőzegláptól délkeletre eső részben erdővel borított dombon 1989-ben Honti Szilvia és Németh G. Péter végeztek leletmentő ásatást. A területen szőlőművelést is folytatnak, ez a tevékenység sok lelet pusztulását okozta. A munkálatok során két későkelta lakóházat, egy kemencét és két gödröt tártak fel. (A gödrökben többségében bronz - és kora-vaskori kerámia volt.) 52 A 1. sz. ház téglalap alakú, lekerekített sarkú építmény volt. Padlóját többszörösen újratapasztották. 3 Az 1. sz. ház méretei: 2,4 x 4,6 m, tájolása Ék-DNy irányú. Leletanyagát grafitos-csillámos fazekakjói iszapolt, szürke áru és néhány kézzel formált oldaltöredék alkotja. A grafitos-csillámos fazék (1. kép 1, 2.) párhuzama a lébényi házak anyagában, 54 is előfordul. Egy élesen tört profilú tál párhuzamai a szalacskai, 55 és a gomolavai 56 erődített települések anyagában találhatók meg. A háztól délre vörösre égett aljú gödörből és mellette kirajzolódó egykorú ház foltjából profilait vállú 57 , és egy lágy profilú, egyenes falú 58 csupor került elő. (l.kép 3, 2, 3. 4.) A 6. sz. ház méretében és formájában az 1. számúhoz hasonló lehetett, nyugati és keleti negyedét az újkori 5. sz. objektum átvágta. A ház maradványa mellett szórványként, egy vörös színű, bíborlilára égett urna, 59 és egy szép, sötétszürke, gombosfüles tál került elő, amelynek belső felületét besimított félkör-ívek és a fül alatt négy lyuk díszíti. 60 (4. kép 1, 2, 12. 13.) A szántódpusztai teleprészlet 2. sz. objektuma egy földbe ásott, elhordott felmenő falú és rostélyú, tapasztott aljú edénydarabokkal bélelt szabadtéri kemence. 61 Az objektum fölött előkerült besimított hullámvonalas urna (2. kép 1, 6.) a 6. sz. ház mellettiéhez hasonló, kissé vastagabb falú darab. 62 A kézzel 45 KOCZTUR 1964, 14. 46 SÁGI 1957. 47 NOVÁKI 1958. 48 NOVÁKI 1961b. 49 NOVÁKI 1961b, 85-87. 50 NOVÁKI 1961b, 86. 51 NOVÁKI 1961b, 87. 52 Honti Szilvia szóbeli közlése. 53 HONTI 1989. 54 PUSZTAI 1967, 5. kép. A táblakép utáni félkövér szám a katalógusszám. 55 94.15.12. számú darab. 56 JOVANOVIC - JOVANOVIC 1988, T XVIII/2. 57 Gellérthegy, BÓNIS 1969, Abb. 91/3. 58 Szekszárd, HUN Y ADY 1942-44, LXVIII/3. 59 Békásmegyeri fazekaskemence: NAGY 1942, XVII/2, Tabán: BÓNIS, 1969 Abb. 95/9. 60 Analógiája: Szálacska, 94.27.71. Hasonló letörött fúlesgombos darabok a viszonylag közeli Tolna megyei anyagban. Gellérthegy: BÓNIS Í969, Taf. LIII/1-8.. Délnyugat-Dunántúlról: Sármellék, CCF I. 174. Pl. XXXV/13. 61 Funkcióját nehéz pontosan meghatározni. Rontott vagy félkész kerámiát nem tartalmazott, valószínűleg sütésre használták. 62 Gellérthegy: BÓNIS 1969, Abb. 87/33. 375
