Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon
1939-ben az iparigazolványok felülvizsgálatakor a gyár illetve a kft nem szerepel a listán. 129 A később felvett adatok szerint 1942-ben az üzem 42.000 P állótőkével rendelkezett, azonban szüneteltette termelését. 130 A tulajdonos Gombkötő Sándor, Dőry Frigyes, dr. Dőry Ferenc és Kreismann Sándor volt. Az üzemen kívül helyezett gyárba 1942. szeptember 24-én a Németországból Zombára érkezett gyerekek bemásztak az ablakon, a helyiségeket átkutatták, mert az a hír járta a faluban, hogy orosz ejtőernyősök a sajtgyárban bújtak el, és a zsidók titkos rádió adó-vevőt működtetnek ott. Miután nem találtak semmit, a sajt reklámcímkéket, üzleti számlákat szétszórták, a villanyvezeték egy részét a falból kitépték. A csendőrök szerint az 500 pengős kárigény túlzott, s a gyerekek egyébként sem büntethetők. 131 A zsidótörvények megkerülésére a vagyonos Kreismann Sándor Gombkötő Sándorral társult a bátaszéki malom tulajdonjogának 50-50%-os arányú megszerzésére 1943. december 30-án. Kreismannt elővételi jog illette meg már korábban, Gombkötőék a vételi ár kifizetése helyett 100000 pengő értékben apportként vitték be szekszárdi lakóházukat, mázai ingatlanukat a rajta lévő emeletes házzal, a 120000 pengő (65 vagon búza) értéket képviselő sajtgyár 51%-át, a védjegy 51%-ának értékét (23 vagon búzát). A bátaszéki malom Gombkötőék nevére került, ők kérték az iparengedélyt, s megállapodásuk szerint a zsidó korlátozó intézkedések feloldása után mindennek a fele Kreismannt illeti. Gombkötőnek maradt Dőrypatlanon az ingatlan, a berendezés és a felszerelés 51%-a 10 vagon búzaértékben. A cég ügyvezetését továbbra is el kellett látnia, fizetést viszont csak akkor remélhetett, ha az üzem újra termelni fog. Nem sokkal ezután Kreismann Sándor kezdeményezésére a kft tagjai és a községi főjegyző alakítottak egy angóra farmot, ahol 25000 pengő befektetésével egy év alatt 100000 pengő nyereséget ígért az ötletgazda. Kreismann Sándor 18%-os tulajdoni hányadával berendezkedett a sajtgyár telepen, átalakításokat végzett, felhasználta a berendezéseket, magát és családtagjait cselédkönyves munkásként jelentette be. 132 Ezért az 1943-44. évi kompass mint működő üzemet tüntette fel a sajtgyárat. 133 1944-ben új szerződést kötöttek a társtulajdonosok, átengedte Kreismann a malmot Gombkötő tulajdonába, cserébe megkapta a kft 51, a farm 30%-át. 1944 szeptemberében árverést tűztek ki a sajtgyárra, vevő azonban nem akadt. 1 4 Kreismann Sándor a koncentrációs táborból hazatérve felszámolta a farmot, ekkor már 68% érdekeltsége volt a sajtgyárban. A gyár azonban nem indította újra a termelését, az üzemépület, berendezések pusztulásnak indultak, értéket csupán a Bp. Általános Tejcsarnok Rt. bérleti szerződése és a márkavédjegy jelentett. 1946. augusztus 31-én 300000 liter tejért, kb. 50 vagon búzaértékért a kft eladta - az egyébként Gombkötő Sándorné tulajdonát képező -jogokat és szabadalmakat az Országos Magyar Tejtermék Központ számára. 135 Ugyanakkor az ingatlan tulajdonjogát, melyek Madarász Istvánné, Szallopek Olga nevén voltak, a budapesti Mester testvérek javára jegyezték be, Rudnyánszy Dezsőné haszonélvezeti jogának meghagyásával. 136 1948-ban összeírták a mezőgazdasági üzemeket, a sajtgyárat a zombai földműves szövetkezetnek juttatták. 137 Többé már nem töltötte be eredeti funkcióját, sokféle tevékenységet folytattak benne, majd néhány évtizeddel később lebontásra ítélték. Ma már csak néhány régi sajtos és falubeli emlékezetében él Tolna megye első, sokáig egyetlen sajtgyára, s az egykor nemzetközi hírű dőrypusztai csemegesajt. 129 TML Völgységi főszolgabíró iratai iparügyek. Szabó P. István tejüzeme van feltüntetve. 130 T. MÉREY, 1983. 474. p. 131 TML Völgységi főszolgabíró iratai 6051/1942. Gombkötő Sándor és társai kárára elkövetett rongálás. U1 TML Bouquet Kálmán ügyvéd iratai G/49. Gombkötő Sándor ügye, feljegyzés. A zsidóüldözéseket így sem kerülheti el: Mauthausenbe deportálják, ahonnan azonban szerencsésen hazatér. 133 T. MÉREY, 1983. 477. p. Bouquet Kálmán levele frontra indulása előtt. 134 TML Bouquet Kálmán ügyvéd iratai G/35. 135 TML Bouquet Kálmán ügyvéd iratai G/49. Gombkötő Sándor ügye, feljegyzés. 136 TML Bonyhádi járásbíróság 691/1946. tksz. 137 TML Földhivatal 119/347/1949. Ipari üzemek bejelentése. A leltárt a mellékletben közöljük. 362
