Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Gaál Zsuzsanna: Egy birtokos nemesi család válsága és felbomlása a 19. század második felében

a Madarászoknál szeretett volna vállalkozásba fogni. Nem sok sikerrel. A Dőry-rokonság pedig nem segített. A nevükön esett sérelmet nem tudták megbocsátani. Viktor egyre mélyebbre csúszott. Szegénységében házmesterséget is vállalt volna, végül csak azért nem pályázott az állásra, mert nem rendelkezett a betöltéséhez szükséges 20 Ft-nyi kaucióval. A közpénzek hűtlen kezelése miatt kirobbant ügy időközben büntető bíróságra került. Viktort elítélték és börtönbe jutott. Szülei szerették volna hinni, hogy jóhiszeműségének áldozataként - ártatlanul.

80 Szabadulása után nem volt maradása, úgy érezte, mennie kell. A tervbe vett úti cél pedig nem más, mint a korlátlan lehetőségek hazájának hitt Amerika. A kivándorlás gondolata nem újkeletű a családban. A nagybácsi, Hainer Ignác már évek óta a tengerentúlon élt és bukása után Amerikában lelt új hazára Dőry Géza, valamint a Nathalie házassága révén ugyancsak távoli rokonnak számító Zichy László is. Az amerikai álomból persze ugyanúgy nem lett semmi, mint Viktor megannyi más tervéből. A nagy utazás már Fiúméban véget ért, ahol a legidősebb Dőry-fíú kishivatalnoki állást vállalt az Adriai Magyar Tengeri Hajózási Részvénytársaság Főügynökségénél. Az itt szerzett csekély jövedelméből éppen csak az idővel egyre népesebbé váló család eltartására futotta, reménye sem volt arra, hogy az amerikai utazáshoz szükséges összeget valaha is előteremtse.

82 Néhány évig mégis az adriai kikötővárosban maradt, majd amikor úgy látta, hogy botránya valamelyest feledésbe merült, hazatért. A Szekszárd központú Országos Selyemtenyésztési Felügyelőségen nyert fogalmazóként alkalmazást, szerény jövedelmét pedig azzal egészítette ki, hogy maga is selyemhernyókat tartott. Sorsán fordítani azonban már nem tudott. Családjával állandó pénzszűkében, kifizetetlen számlák között élt.

83 Viktorral szemben a két legkisebb fiú, Ernő és Pál viszonylag korán, tízes éveik elején ismerték meg a szegénységet és a mindennapi nélkülözést. Dőry Mihály bukása miatt a gyerekek iskoláztatása komoly veszélybe került. A szülők Ernőt katonának szánták, ez a pálya azonban neki sem hozott szerencsét. Talán szerényebb képességei, vagy miként anyja vélte, a megfelelő anyagi támogatás elmaradása miatt, a vizsgák letétele előtt elhagyta a hadsereget. Huszonévesen maga vette kézbe sorsának irányítását, úgy döntött, vasutasnak áll. A hat hónapos tanfolyam elvégzése után egy falusi kis állomáson kezdte meg szolgálatát, majd később az utazó személyzet tagjává vált. Nem sokon múlott, hogy a legkisebb fiú, Pali is testvérei sorsára jusson. Taníttatását apja saját erőből nem tudta fedezni, ezért már az is kétséges volt, hogy a fiú a felsőfokú tanulmányokhoz nélkülözhetetlen gimnáziumi osztályokat végigjárhatja-e. Az elszegényedett nemesi családok számára fenntartott ösztöndíjak, segélyek és nem utolsósorban a rokoni támogatásnak köszönhetően végül eredményesen túljutott a középiskolai vizsgákon. A folytatás sem volt könnyű, hiszen az egyetemi tanulmányok finanszírozására is hiányzott a pénz. Pali ezért munkát vállalt, egy ügyvéd mellett írnokoskodott, délutánonként pedig az egyetemre járt. Mindenképpen el akarta kerülni testvérei sorsát, többre vágyott és jól tudta, hogy ennek egyetlen lehetséges módját a jogi képzettség megszerzése jelenti. Sok nélkülözés árán végül elérte célját. Diplomával a zsebében megnyílt számára az út a hivatali karrier felé. Pályáját tiszteletbeli jegyzőként kezdte, majd gyorsan haladt előre a hivatali ranglétrán: árvaszéki ülnök, nem sokkal később elnök, a bonyhádi járás főszolgabírója, 1895-től Tolna vármegye alispánja, 1907-től Békés főispánja.

84 Felfelé ívelő karrierjében felsőfokú végzettségén kívül fontos szerep jutott házasságának is. Dőry Gyula lányát, Gabriellát vezette oltár elé, s ezzel újra szorossá váltak a kapcsolatok a család befolyásos, anyagilag jómódú ágával. A gazdag rokonok nem csupán Pali időközben jócskán felgyülemlett adósságát tisztázták, hanem mindent megtettek azért is, hogy hivatali pályáján minél gyorsabban előrejusson. Palinak a Dőryeken kívül még valaki segített. Egy másik rokon: gróf Széchenyi Sándor. 0 TMÖL Dőry M-né i. 4. dob. Viktortól, 1874. okt. 9. és 1874. okt. 13.; Dőry L. i. 6. dob. anyjától, 1875 febr. 3. és 1875. jún. 11. Dőry L. i. 6. dob. Viktortói, 1875. szept. 21., Dőry M. i. 5 dob. Páltól 1877. febr. 26., TMÖL alisp. i. 567/1877., Dőry M-né i. 4. dob. Laurától, 1878. febr. 9.; Dőry M. i. 5 dob. Viktortól 1878. szept. 27. 1 TMÖL Dőry M. i. 5. dob. Hainer Ignáctól, 1887. jan. 31. Zichy Lászlónak valóban sikerült új életet kezdenie Amerikában. 4000 dollárért 160 hold kitűnő minőségű földet vásárolt, új családot alapított, eredményesen gazdálkodott. Dőry Géza azonban kudarcot vallott. Folytatta itthoni könnyelmű életmódját, állandó anyagi nehézségekkel küszködött, és rendszeresen Zichy László támogatására szorult. 2 TMÖL Dőry L. i. 6. dob. Messey Alfrédtól, 1882. aug. 26.; Dőry L. i. 6. dob. Viktortól, 1883. aug. 22. 3 TMÖL Dőry L. i. 6. dob. Viktortól, 1886. szept. 16.; 1887. máj. 30.; 1887 júl. 1.; 1889. nov. 5.; 1889 dec. 23. 4 TMÖL Alisp. i. 740/1870.: TMÖL Dőry L. i. 6. dob. apjától, 1872. szept. 12., Dőry L. i. 6. dob. anyjától, 1872. dec. 5. és 1873. jan.; Dőry L. i. 6. dob. Ernőtől, 1873. ápr. 21.; Dőry M-né i. 3. dob. férjétől, 1873. jún. 24.; Dőry M. i. 5. dob. Páltól, 1874. febr.; Dőry L. i. 6. dob. anyjától, 1874. júl. 28.; Dőry M. i. 5. dob. Páltól, 1877. jan. 18., febr. 26.; Tolnamegyei Újság, 1926. máj. 15. 287