Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben
így ÍJ esztendőtől fogva volt katona. " így nem csodálkozhatunk azon, hogy a penitenciát tartott személyek névsorában előkelő helyet foglaltak el a katona feleségek. A decsi paráznaságba esett személyek névsorában jegyezték fel pl. 1799. január 26-án megtisztult bűnétől Piros Zsuzsanna „katonáné", kinek iker gyermekei születtek. 1799. július 7-én oldozták fel Mihály Rebeka katonánét. 1802. február 6-án Sallai Zsuzsanna katonáné „Döme Jánossal sok esztendeig tisztátalanul el töltött életéről önként lelki esméretének indittásából, senkitől nem kénszerittetvén vallást tett. " 1802. április 14-én „Szőrös Judit, Pataiból Detsre szakadt Katonáné, Oszlányi Jósef Felesége" tisztult meg. 1803. április 3-án ,J\áihály Rebeka Ilszor találtatván paráznaságban. " 1805. április 7-én „Mihály Rebeka 3dszor találtatván paráznaságban Varga János akkori Detsi hellység kotsissával. " 1813. április 15-én ,Jfuszár Sára katonáné Mihály Jóseffel" paráználkodott. 36 Sorolhatnánk a hasonló példákat a többi sárközi községből is. Állításunkat támasztják alá az anyakönyvi bejegyzések is, Ocsényben jegyezték fel 1791. november 26-án született Katalin, anyja Boné Istvánné Kőmíves Éva katona feleség, 1801. január 28-án született István, mindkettőjük apja valószínűleg Könczöl Pál, kivel együtt élhetett Boné Istvánné. 1810. április 17-én este penitentiát tartott az őcsényi parókián Deák Judit paráznaságba esett személy, kinek férje, Vékony András katona. A harmadik csoportot az özvegy és elvált, valamint a férjüktől külön élő asszonyok alkották. Ez utóbbi személyek is előbb-utóbb általában elváltak lettek, csak ritkán fordult elő, hogy a külön élő, megesett nő visszament volna férjéhez, de erre az esetre is vannak példáink. Az 1883. április 27-én Decsen törvénytelen ágyból született Gábor nevű fiúgyermek anyja Kiss Erzsébet férjétől külön élő nő volt. A férj Széles András, kivel 1874. november 20-án kötött házasságot. Visszatérhetett a nő a férjéhez, mert 1888. június 9-én ismét gyermeket szült, kinek származását a férj sem vitatta, elismerte sajátjának. A paraszti közösségekben nem esett olyan szigorú megítélés alá, ha özvegyasszony szült törvénytelen gyermeket. Az özvegyet a férfiak olyan személynek tartották, akivel könnyen lehet szexuális kapcsolatot létesíteni. A gyerekek felneveléséhez az egyedül élő özvegynek gazdasági alapot jelenthetett a tulajdonul kapott törvényes örökrész, a házasságkötéskor kikötött hitbér, a végrendeletekben rájuk hagyott örökség. Mivel a rájuk testált jogokat általában addig gyakorolhatták, amíg újból férjhez nem mentek, amíg az elhunyt férj házában laktak, ezért gyakran nem kötöttek újabb házasságot. A 18-19. század fordulóján már kezdték szégyellni az özvegy házasságon kívül született gyermekét. A szerzett gyerekkel a menyecske mind a maga családjára, mind elhalt férjére - ahol továbbra is élt - szégyent hozott. A törvénytelen gyermek A magyar parasztságnál a társadalmilag elismert törvényes viszonyt a házasság jelentette, melynek alapja a gazdasági együttműködés, az erkölcsileg elfogadott szexuális érintkezés és utódok létrehozása és felnevelése. A házasságon kívüli együttélésből, vagy az ettől független nemi érintkezésből világra jött gyermek törvénytelennek számított. Szeremlei Samu 37 szerint Hódmezővásárhelyen 1750-ig törvénytelen 35 Őcsény tanácsülési jegyzőkönyvek 1811. június 5. 36 A penitentiát tartott személyek jegyzőkönyve Decs - A decsi református egyház tulajdonában. - Varga Jánosné Mihály Rebeka katona feleség élete érdekes és mozgalmas lehetett. 1792. szeptember 25-én 23 esztendős korában parázna ágyból született János nevű gyermeke, ki két hét után meghalt. 1793. május 8-án feleségül ment ifj. Mezei Varga Jánoshoz, kitől ez év december 31-én fia született. A férjet elvitték katonának, a feleségnek pedig - távollétében - bizonytalan atyától egy leánya, Zsuzsa született, 1799. augusztus 18-án. A leány megérte a felnőtt kort és 1821. január 10-én férjhez ment Könczöl Péterhez. 1801. augusztus 10-én ismét fiúgyermeknek adott életet a nő, szintén bizonytalan atyától, ki csecsemő korában elhunyt. 1804. március 4-én megszületett a negyedik törvénytelen gyermeke is, Sára „Varga János akkori Detsi Hellység Kotsissától. " Családja laza erkölcsi felfogására jellemző lehetett, hogy unokái Varga Sára és Varga Erzsébet is törvénytelen gyermeket hozott a világra. (1837. október 21-én, illetve 1839. augusztus 24-én) Egy bírói feljegyzésből tudjuk, hogy: „Öreg Mihál Petemé az Leányával Mihál Rebivel csúnyául perlekedvén és mocskolódván külömben pedig az Isten Házában sem járnak: azért is meg visgáltatván 12 Korbácsai meg is csapattak. " - Decs világi prot. 1803. március 27. Hasonlóan érdekes élet Mihály Józsefé is, kitől 1813. február 17-én Tóth Pálné Huszár Sára katona feleségnek törvénytelen fia született. Mihály József gyakran szerepel a penitenciát tartott személyek névsorában, valamint neve több alkalommal felmerült a törvénytelen születések kapcsán is. 1804. április 27. József- Baráti Erzsébet bizonytalan atyától született fia, a nő Mihály Jóskával paráznaságba esett személy. 1804. szeptember 15-én született Erzsébet törvénytelen Cseh Erzsébet Mihály Józseftől való fattyú leánya. Mihály József 1805. január 9-én feleségül vette Cseh Erzsébetet. Leányuk Mihály Sára 1833. január 31-én férjhez ment H. Bogár Jánoshoz, 1836. március 21-én azonban törvénytelen fia született, István. 37 SZEREMLEI 1911. 435. 261
