Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben
A leány engedékenysége mögött állhatott a vénlánysorstól való félelem, mely sok gúnyolódásra adott alkalmat 24 , máskor az illető legényhez való érzelmi vagy anyagi szempontú ragaszkodás. Ha a szülők észrevették, hogy leányuk körül náluk módosabb legény forgolódik, gyakran szemet hunytak a fiatalok szexuális kapcsolata fölött, sőt maguk terjesztették a hírt, hogy ezáltal a legényt rászorítsák a házasságra. A házasság előtti nemi életet bűnnek tartották, mindkét fiatalt (a leányt és legényt) egyaránt hibáztatta a falu közvéleménye, mégis mindenkor a leány volt hátrányosabb helyzetben. Az erkölcsi szférán belül a nemi erkölcs foglalta el az első helyet. Az erkölcs egyetlen részterületén sem találunk annyiféle törvényt, pontosan megfogalmazott tabut, mint a szexuális életben. A figyelem kiterjedt a házasság előtti és házasságon kívüli szerelemre, sőt a házasságon belülire is. Minden paraszti közösség pontosan tudta, mit jelent véteni a saját közössége által elfogadott és megszabott normák ellen. Hangsúlyozni kell, hogy saját közössége, mivel éppen a nemi élet területén van az egyes közösségek erkölcsi gyakorlatában a legnagyobb változatosság. A házasság előtti szerelem megítélésében van egy közös, majdnem minden közösségre érvényes tabu, amit nem szabad és nem illik áthágni. Ez teljes szigorral érvényesült. A leánynak nem volt szabad a házasság előtt több férfival is szerelmi viszonyt folytatni. Ez a vétség már határozottan „kurvaságnak" számított. 25 Ha gyermek nem is született ebből a tiltott kapcsolatból, a ,/alu mégis szájára vette a leányt", nem egyszer igen durva szavakkal illetve („ büdös kurva "). Olykor maguk a legények dicsekedtek el egymásnak kocsmázás közben sikereikkel. Természetesen ez ellen a leányok ingerülten tiltakoztak, ahogy egy ilyen esetben mondta a nő: „ha Héjjós Jánosnak esze volna ha mindjárt cselekedte volna is nem kellene ki beszélni". 26 A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzetének valóságos feltárásához tartozik az őket világra hozó nők, a megesett személyek, leányanyák kérdéskörének érintése is. Az anyakönyvi adatokból és a recens anyagból körvonalazható országos kép alapján a törvénytelen gyermekeket szülő nők nagy része a falu alsóbb társadalmi rétegéből került ki, de végső soron a társadalom minden rétege megtalálható közöttük. Sőt sárközi kutatásaink azt valószínűsítik, hogy e területen a megesett leányok legalább 50 százaléka a jobb módú, telkes gazdalányok közül került ki. Pl. Sárpilisen az értékelhető 35 esetből 19-nél az anya a telkesek csoportjához tartozott, 9 zsellér, 5 szolgáló és kettőnek a társadalmi állása megállapíthatatlan. Alsónyéken az 56 esetből 28 telkes, 12 zsellér, 2 pásztor, 5 szolgáló és 9 napszámos állapotú volt az anya. A megesett lány elsősorban a szegényebb rétegek körében volt gyakori, ők ugyanis munkát vállalva fiatalon, gyakran gyermekfejjel kerültek ki a szülői házból, felügyelet nélkül, szabadon élhettek. A tiltott szerelmi kapcsolatok gyakori esetei közé tartozott a gazdag legény és a cselédlány viszonya, 27 a Sárközben előfordult az ellenkezője is: a gazdag egyke és a jóképű szolgalegény kapcsolata, sőt házassága is gyakori Bárdos János: 1863d évi Junius 4én éjji 12 or a tájban a paplakra ment a templom torony áldomására összegyűlt vendégekhez, hol Angyó Lidit bizonyos Kolepp bajai ácsmesterrel csokolodzva találta a konyhába s azután őket magukra hagyta sötétbe. Kolepp egyéberánt többeknek eldicsérte Angyó Lidit, hogy jó leányka s nemileg be is vallotta azzali érintkezéseit. Körösztös Mihály saját szemeivel látta éjji óra tájban Pápa Vincze kapujában ácsorogni egy nagy kendővel beburkolva. Ily és hasonló tanúskodások a panaszló fél ellen a végtelenségig mennek. Angyó Lidi keresete - ki tudtunkkal rendes szülésen ment keresztül és mellékelt papi czédula szer ént 1864d évi február 4én szült -sa szülést megelőző évben többekkel állt érintkezésben valószínűleg alaptalan Bárdos István ellenében, mert ha az első szerelmi érintkezés május 14én történt ezen esetben a szülésnek nem lehetett volna már rá következő febr. 4én megtörténni, ha csak ugyan rendes szülés volt, mit eddig a bába is annak lenni tanúsít. " Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. A farsangi vénlánycsúfolás, tuskóhúzás változata terjedt el a Sárközben. Ennek napja a hamvazószerda volt. A tuskót kapuja elé kötözték, kihívták az utcára, és jót mulattak, amikor az akadályba belebotlott. A tuskót legények és lányok egyaránt húzhatták. - Katona 1962. 166. V. SZATHMÁRI 1996. 305. BALÁZS KOVÁCS 1996. 305. Decsi születési anyakönyvek - Decsi református egyház tulajdonában 1775. január 12. ifj. Kis Szél András vette itt szolgálóskodó árva hajadon leányt, Nyiri Évát. 1778. január 7. ifj. Tisza János vette néhai Kölesden lakó Sós István itt szolgálóskodó árva hajadon leányát, Erzsébetet. 1786. február 27. Szűts Ferencz vette Pilisen lakott néhai Kováts Jánosnak itt szolgálóskodó árva hajadon leányát, Évát. 1801. február 4. ifj. Bogár András vette „Édes Atya Házánál" szolgált néhai uszodi lakos Patai Simon János leányát, Ágnest. 257
