Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Vízi Márta: Grafitos kerámia Decs–Etéről és Ozoráról
Néhány szót kell arról is ejteni, hogy az etei és az ozorai leletek mennyiben azonosíthatók más helységek leleteinek bélyegeivel. Egyik összehasonlítási alapom a Kies által összegyűjtött bécsi bélyegek voltak. (2122. kép) A statisztikával együtt közölt bélyegek között az eteieknek egészen pontos megfelelőit nem találtam. Kies ábrái pólya nélküli bélyegeket mutatnak. Étén azonban a pecsétek túlnyomó többsége pólyás. Feltűnő azonban az is, hogy Kies - inkább módszertani jellegű - közlésében 88 szereplő sematikus pecsétek közül a 185 darabból csak mintegy kilencet sikerült az eteiekkel azonosítani. A Holl Imre által összeállított jegyzéket, 89 - amely a magyarországi leleteket is tartalmazza, - szintén összevetettem az etei jegyekkel. 14 esetben tudtam feltehetőleg azonos pecséteket találni. Mindkét esetben azonban megfigyelhető, hogy az alapformák egyezése mellett (például a pajzs, keresztek, pólya) az alapvető különbségek a keresztek szárai között megjelenő mellékjegyek elhelyezkedésében, a mellékjegyek formájában, mennyiségében figyelhetők meg. Az említett adatok azonban azt is mutatják, hogy sok az egyedi bélyeg is. Néhány szót az edények méreteiről. 90 (III. Melléklet: Statisztika az edényperemekről) 9] Miután csak 1 egész edény, és néhány, nagyobb töredék maradt meg, csak a peremek méreteit elemezhetjük. A legkisebb méretű fazék peremátmérője 11 cm, a legnagyobbé pedig 32 cm. A leggyakrabban előforduló méretek a 1822 cm (20 db), a 19-23 cm (15 db), a 20-24 cm(20 db), 23-29 cm (17 db). Ezek 35 %-át teszik ki az összes peremnek. Figyelemre méltó, hogy a két szélső méret között kb. centiméteres különbséggel mintegy sorozatot képeznek a fazekak. 92 Végezetül a fenti elemzés nyomán szeretném hangsúlyozni, hogy az Étén eddig előkerült bélyegek igazából meglehetősen szűk kört fognak át ábrázolásukat tekintve. A kereszt, a pólyás kereszt tekinthetők fő motívumoknak. Ezeket foglalták valószínűleg különböző formájú pajzsokba, illetve mellékjelek különböző variációjú elhelyezésével képeztek megkülönböztető jelzéseket. Ezek azonban minden valószínűség szerint csak egy fő gyártóhelyen belüli elkülönítést jeleztek. Ugyanez vonatkozik a másik típusra, a küllős pecsétre is. Ennek esetében csak egy mellékjeles csoportot lehetett elkülöníteni. A szakirodalomban közölt 93 több száz féle formához képest Étén igen kicsi volt a formai változatosság, azaz nagy mennyiségű anyagunkat viszonylag egységesnek tekinthetjük. Remélhetőleg további kutatásokkal, az „új anyagban" lévő grafitos tárgyak vizsgálatával, a szakirodalomban közölt további tárgyak elemzésével majd lehetővé válik a kereskedelmi kapcsolatok feltérképezése is. Azaz kiderülhet, honnan származnak edényeink. Korábban már utaltam rá, hogy a Duna fontos szerepet játszott ennek a tárgytípusnak a kereskedelmében. Ete pedig igen közel található ehhez a vízi úthoz, ráadásul vásároshely volt, hetivásárát vasárnap tartották. 94 II. Ozora Ozora Tolna megye északi szélén található kis falu. A község középpontjában áll a középkori várkastély négyzetes, középudvaros épülettömbje. Az épületet négyzet alakban fal veszi körül, sarkukon kerek tornyokkal megerősítve. A vár kutatása 1981-92. között folyt. Eredményeiről napjainkig számos publikáció jelent meg. 95 87 KIES é.n. [1982] 27., 1. tábla 88 KIES 1976, 144-147. II-V. tábla 89 HOLL 1955, 180-186. 53-59. kép 90 A peremek méreteit csak szerkesztéses módszerrel lehetett meghatározni, éppen töredékes voltuk miatt. Ezért a mért adatok csak fél cm pontosságúak. 91 A táblázat első oszlopa a perem belső, a második pedig a külső átmérője. A megvastagított számok a leggyakrabban előforduló méreteket jelzik. A harmadik oszlopban az előfordulás darabszáma. Ennél is jeleztem vastag szedéssel a leggyakrabban előfordult peremméretek darabszámát. 92 Épebben megmaradt anyag vizsgálatával remélhetőleg alaposabb képet lehet majd rajzolni a készített edények méreteiről, azok arányairól, a készített edények méretrendszeréről. 93 HOLL 1955, HOLL 1974-75, KIES 1976, stb. 94 HOLUB 1958,4. 95 Koppány Tibor: F Hipp o Scolari ozorai vára Műemlékvédelem XXIII. 1979/3. 193-203. Feld István - Gerelyes Ibolya: Késő—középkori leletegyüttes az ozorai várkastélyból ComArchHung 1985, 163-184. Gerelyes Ibolya - Feld István: Hódoltság kori leletegyüttesek az ozorai várkastélyból ComArchHung 1986, 161-182. Ozorai Pipo emlékezete Múzeumi Füzetek Szekszárd, 1987. Szerk.: Vadas Ferenc Gerelyes Ibolya: Sgraffito-díszes török kerámia az ozorai várkastélyból FA XXXVIII. 247-260. 191
