Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Vízi Márta: Grafitos kerámia Decs–Etéről és Ozoráról

Vizi Márta Grafitos kerámia Decs - Étéről és Ozoráról Andrisnak Bevezetés A kerámia a régészeti ásatások leggyakrabban és legnagyobb tömegben előforduló leletanyaga. A kiégetett agyag formáját megtartja, az edény sérülése esetén mint hulladék szemétre kerül, majd a régészeti feltárások után kutatók elemzésének tárgyát képezi. A kiégetett agyag, a cserép anyagát, készítési metódusait, formáját, színét tanulmányozva behatárolhatjuk egyes helyek, körzetek edénytípusait, fény derülhet kereskedelmi kapcsolatokra.

1 Az agyag tulajdonságait a nyersanyaghoz adagolt soványító anyagokkal úgy lehet módosítani, hogy az edénykészítés során könnyebben lehessen vele bánni, a kész edény tulajdonságai minél kedvezőbbek legyenek. Fontos, hogy az égetéskor minél kevésbé deformálódjon az edény, minél kevesebb váljon használhatatlanná. A vizsgálat alá vont edényeket grafittal kevert agyagból készítették. Duma György széleskörű vizsgálatokat végzett grafittartalmú régészeti kerámiatöredékeken, valamint nyersanyagokon, és az azokból készült próbatárgyakon.

2 Feltérképezte a grafitos edények készítéséhez szükséges nyersanyag lelőhelyeit. Igen fontos megállapítása, hogy azok a Kárpát-medencén belül nem fordulnak elő.

3 Ismerteti a grafitos edények nyersanyagának készítését is. Az edények elterjedése miatt lényeges kérdés, hogy miért terjedhettek el viszonylag széles körben, holott a készítésükhöz szükséges nyersanyag itt helyben nem állt rendelkezésre. A magyarázat az, hogy a grafit előnyösen változtatja meg az edények tulajdonságát. A belőle készült edényeket folyadék tárolására és főzőedénynek használták. Kb. 20%-nyi grafittartalomtól már víztartóvá válik az edény.

4 A hővezető képessége is megnő, gyorsabban melegszik fel, ami bizonyos edénytípusok (például olvasztótégelyek, kályhaszemek) esetében igen lényeges tulajdonság. Duma kísérletei szerint „azonos körülmények között környezetük 105°C hőmérsékletét a grafitmentes cserépanyagok 17 perc elteltével, a 19,5% grafitot tartalmazók már 2,5 perc alatt felvették. "

5 Főzéskor is fontos tulajdonsága ez az edénynek. Ez a típusú áru a grafittartalom mellett az égetésében is különleges. Ezeket az edényeket az égetés utolsó szakaszában redukált égetéssel készítették. Ennél az égetési módnál az edény színe szürke lesz, annak minden lehetséges árnyalatában. (Az oxidált égetésnél barnás, feketés, vöröses, sárgás színt kap a kerámia) Holl Imre kutatásai

7 óta tudjuk, hogy az osztrák kerámiaáru a 13. században már megjelenik Magyarországon. Ezek főként még inkább szürke, redukált égetésűek, de a fazekak 25 %-a már grafitos is.

8 A 13. századtól az osztrák kutatatók is számolnak a grafittartalmú edények távolsági kereskedelmével. Az eddigi adatok szerint a Duna mentén egészen a Moraváig nyúlik az elterjedési terület, nyugat felé legtávolabb Bajorországban Wittelsbach várából került elő grafitos lelet. A későközépkorban Ulmtól Belgrádig terjedő területen lelhető fel ez az áru, amit ekkor már „Eisentonware" névvel illetnek.

9 1 Az osztrák régészeti kutatás több összefoglaló munkában foglalkozott a középkori kerámiakészítés kérdéseivel, így a grafitos, redukált égetésű kerámiával is. Például: FELGENHAUER - SCHMIEDT é.n. Katalog Wien [1982], 1993, FELGENHAUER SCHMIDT 1968, Kies é.n. Katalog Wien [1982] Magyarországon Duma György végzett technikai vizsgálatokat grafittartalmú kerámiákkal. DUMA 1963, 367-406., DUMA 1987, 177-182. 2 DUMA 1963, 367-406., DUMA 1987, 177-182. 3 DUMA 1987, 177-179., 1-2. kép 4 Részletesen DUMA 1987, 180. 5 DUMA 1987, 180., FELGENHAUER - SCHMIEDT 1993, 46., FELGENHAUER - SCHMIEDT é.n. Katalog Wien [1982] 6 FELGENHAUER - SCHMIEDT 1993, 48., FELGENHAUER - SCHMIEDT é.n., Katalog Wien [1982] 35., DUMA 1987, 177182. 7 Magyarországon Holl Imre foglalkozott az osztrák import kerámia történetével. Összefoglalta a korábbi kutatások történetét, ezért ezeket itt nem tekintem át. Holl Imre alapvető tanulmányai segítettek a leletanyagom feldolgozása során. HOLL 1955, 147-190., 1963, 335-382., 1974-75, 129-150., 40-50. t. 8 HOLL 1963, 343. 9 FELGENHAUER - SCHMIEDT 1993, 53-54. Holl Imre 1955-ben az akkori kutatási eredmények alapján rajzolt elterjedési térképet a Magyarországon fellelhető külföldi eredetű kerámiatárgyak elterjedéséről. Ebben az osztrák házi kerámia is szerepel. HOLL 1955, 187., 60. kép (A dolgozatomban szereplő tárgyak egyik lelőhelye, Decs-Ete már rajta van, hiszen az 1933. évi 177