Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
K. Németh András: Javított helynévmutató és néhány topográfiai megjegyzés Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt című könyvéhez
Borskért a középkorban más néven Remetének is hívták {Borsker, alio nomine Remete vocatam), 1317 előtt ide temetkezett a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát alapító Kányái Fülöp. 17 A Borskér elnevezés elenyészett, de Remetepuszta létezik ma is Bedegkér É-i határában, a középkori települést közelében kereshetjük. Csat valóban Szakostól É-ra feküdt, de a mai Koppányszántó határában, ezért a mutatóban is az utóbbihoz viszonyítva jelöltük meg helyét. Terepbejárásunk során elpusztult templomának helyét is azonosítottunk a Csádi-pataktól K-re, a Koppánnyal párhuzamos földesúrtól D-re, a patak és az út találkozásának közelében. 18 Csika (Chyka) nem azonos Csilkóval (Chylko, Cylko, Cilkw); 19 írásmódja is következetesen más. A 22. regesztában nem Csilkó, hanem az 1263-tól az ábrahámi ciszterci monostor birtokai közt említett Csika szerepel. Helyét a monostor birtoktörténetét is feldolgozó Hervay Ferenc Döbrököztől É-ra határozta meg. 20 Még a középkorban elpusztulhatott, mert sem defterekben, sem földrajzi névben nem maradt emléke. Csilkó azonosítása sem problémamentes Cikóval; Cikó Chykow, Czyko, Cyko írásmódjai 21 a középkori következetlenség mellett sem téveszthetők össze Csilkó említett névalakjaival, a benne szereplő -/ hang miatt. Csői nem Gyulajtól ÉNy-ra feküdt, hanem - a 182. regeszta tanúsága szerint - valahol Závod közelében, bár Csánki „a tolnai-somogyi határvidékeri" kereste. Gyulajtól ÉNy-ra valóban létezett egy Csőlhöz hasonló - ám a szókezdő TITh hangban következetesen másképp lejegyzett - írásmódú, később tárgyalt település: Tői. 22 Dalmad - legalábbis nevében - megélte az újkort, ilyen értelemben tehát indokolt a középkori települést a maival azonosítani. Régészeti adatok alapján azonban tudjuk, hogy a középkorban többször mezővárosként említett település elpusztult és nem régi helyén települt újra pusztaként a török kor után. A jelentős kiterjedésű település a maitól D-DK-re helyezkedett el, a Sajtosmalmi-árok Ny-i oldalán; templomát Miklós Zsuzsa lokalizálta. 23 Gyónás önállóan történő felvétele a mutatóba nem indokolt, hiszen a 90. regesztában - valószínűleg már helyesen - Gyionas szerepel, ez a névalak pedig alig tér el az 1410 és 1453 között, tehát a tárgyalt oklevél születésének idején is a fehérvári johanniták kezén levő Gerenyás Gyronas, Gyrinas, Gerenas stb. névváltozataitól. 24 Az oklevél másrészt elmondja, hogy a földet birtokló fehérvári johanniták tiltakoznak földjük elbirtoklása miatt, tehát tévedésre így nincs lehetőségünk. Gerenyáspuszta ma Gyönk ÉNy-i határában fekszik. A mutató szerint Gerenyáson feküdt az Ar oka nevű földrész, a regesztában (már helyes írásmóddal) szereplő Archa azonban önálló birtok volt, 1193-as első, határjárását is tartalmazó említésétől; 25 ezt a könyvben szereplő másik öt, Arcsával foglalkozó oklevél és Arcsa 1378. évi határjárása 26 is bizonyítja. 27 Tamási határában, tőle K-re, a szintén elpusztult Henye falu szomszédságában feküdt. 28 Gyánt valóban Pincehelytől É-ra helyezkedett el, de napjainkban Tolnanémedi határában van a település helye. Tőle DNy-ra sikerült azonosítani terepbejárással az Ozora és Simontornya közelsége ellenére - ám valószínűleg a Sió (középkori nevén Sár) és a Kapós összefolyásának közelsége miatt mégis - mezővárosias funkciókat is ellátó, 1286-tól 1361-ig bizonyítottan johannita rendházzal rendelkező, nagykiterjedésű falu helyét. A környék településhálózatában betöltött kiemelkedő szerepet a lelőhelyen talált kerámiaanyag mennyisége és minősége is igazolta. 29 Hódos - Béleshez hasonlóan - nem Kakasd, hanem Kölesd vidékén kereshető. A ma Sárszentlőrinc részét alkotó, de Pesty Frigyes idején még önálló Uzdborjád község egyik összetevője volt Hangos- más 17 HédO I. 53. 18 K. Németh tbj. 1997. nov. 15. MTA Rí At. 8939/98. 19 CSÁNKI 1897, III. 421. 20 HERVAY 1984, 50. 21 CSÁNKI 1897,111.422. 22 Ld. még Tőinél. CSÁNKI 1897, III. 421-422 ill. 455 is megkülönbözteti őket. 23 Bertók Gábor tbj. 1998. ápr., Bertók Gábor-K. Németh András tbj. 1998. ápr., Miklós Zsuzsa tbj. 1998. május. 24 CSÁNKI 1897,111.426,465. MonEcclStrig I. 142. FEJÉR IX/5. 303-305. 27 Ld. még CSÁNKI 1897, III. 414-415. 28 FEJÉR X/7, 728. 29 K. Németh tbj. 1998. jan. 28. 145
