Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Bertók Gábor: Adalékok a Dél-Dunántúl római kori településtörténetéhez: Iovia lokalizációja
Tóth E. terepbejárási jelentésében 19 . A Hí jelű épület fala néhány rövidebb szakaszon egyes felvételeken kivehető, s az is sejthető, hogy belső tere kettős oszlopsorral volt tagolva; I) Az (E) körülkerített területtől keletre számos, részben egymással összefüggő, tömböt alkotó, részleges alaprajzzal mutatkozó épület nyoma figyelhető meg. Az épületcsoporttól keletre, nem messze tőle egy újabb észak-dél irányú oszlopsor valamint egy vele párhuzamos fal is megfigyelhető; J) A terület K-i szélén is megfigyelhető egy erősebb törmelékes folt és benne néhány falszakasz nyoma, pontos alaprajz itt sem vehető ki; K) 4 esetleg 5 oszlop nyoma vehető itt ki, talán a (D) objektumhoz hasonló kettős oszlopsorral szegélyezett utca lehetett; L) Egyes felvételeken egyszeres sötét sávként, másokon kettős sávként jelentkező lineáris nyom, mely majdnem egybeesik Szakcs és Dalmand mai határának egy szakaszával, s mind É-i, mind D-i, irányban messze túlnyúlik azon a területen, ahol épületnyomok láthatók; valószínűleg azonos a Fröhlich által említett, azóta már betöltődött határárokkal (ld. 14. jegyzet), esetleg - kettős volta miatt - talán az egyik, a települést átszelő római kori út nyoma is lehet egyben. M) Bizonytalan szélű világos illetve világos-sötét sávként jelentkező nyom, melynek azonosítására több lehetőség is adódik: egyrészt kb. ugyanott helyezkedik el, mint a II. Katonai felmérés térképén (Section No. 59 Colonne No. XXVIII) egy E-D irányú dűlőhatár, másrészről pedig előfordulhat, hogy a település mellett elhaladó római kori út nyoma, (vagy a kettő együtt). Az itt felsoroltakon kívül egy-egy felvételen még sejthető néhány épületnyom, pl. a már említett esetleges torony a Cj és C 2 között, valamint ennek a feltételezett toronynak a közelében egy épület, mely a védőfalhoz is kapcsolódik; ugyancsak sejthető, hogy az (I) épületcsoport mellett E-D irányban húzódó, oszlopsorral szegélyezett fal tovább folytatódik D-i irányban. Ezek azonban oly mértékben bizonytalanok, hogy a térképvázlatról egyenlőre lehagytam őket. A légifelvételek alapján az mindenképp megállapítható, hogy a Gölösi-dűlőben egy nagy kiterjedésű, az építészeti formák alapján pedig római korinak tartható település nyomai láthatók. A nagy méretű és sok reprezentatív elemet tartalmazó épületnyomok (oszlopsorral szegélyezett utcák, nagy méretű épületek, nagy kiterjedésű központi tér [Forum?], védművek) azt is világossá teszik, hogy egy városi jellegű településről lehet szó, mint azt már terepbejárási jelentésében Tóth Endre is feltételezi. A település mérete is városra utal. Az nyilvánvaló, hogy a légifelvételeken a lelőhelynek csupán egy része az ahol a jelenségek láthatók, hiszen a védművek és egyes épületek nyomai a növénytakaró változása miatt megszakadnak. Nyilvánvaló »azonban, hogy folytatódnak. A terepen történt becslés szerinti legnagyobb kiterjedése majdnem eléri a fél négyzetkilométert is. A római korra való datálást a felszíni leletek is megerősítik. Fröhlich Róbert egy innen származó feliratos sírkőtöredéket 20 , nagy mennyiségű római téglát és falmaradványokat említ. Közli azt is, hogy a helyiek, akik építkezésekhez hordtak el a romokból, számos bélyeges téglát is találtak köztük. Tóth Endre már idézett jelentésében hat kisebb és három nagyobb épület felszíni nyomairól tudósít. A leletek közül egy teltleveles oszlopfőt említ, mely a Nemzeti Múzeumba került, terepbejárása során pedig 4. századi érmék 21 kerültek elő. Saját terepbejárásomat 2000. tavaszán hajtottam végre K. Németh András régészhallgatóval. Ennek során mi is észleltük az épületekre utaló, erősen törmelékes foltokat, és belőlük zömmel középső császárkori, 2.-3. századra keltezhető kerámiatöredékeket és kisebb megmunkált márványtöredékeket (8. kép) gyűjtöttünk. 22 TÓTH 1979, 3. „ ...a területet keresztben metszi K-Ny irányban a magasfeszültségű vezeték, amelynek az egyik pillérét éppen az egyik épületbe állították bele..." 20 RIU4, 80, 1005. 21 Tóth Endre szíves szóbeli közlése. 22 A római leletek mellett badeni kultúrához tartozó valamint középkori kerámiatöredékeket is találtunk. A kerámiák meghatározásához nyújtott segítségéért köszönettel tartozom Miklós Zsuzsának. 106
