Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Bölcske–Vörösgyar bronzkori tell település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

Összefoglalás-értékelés 1997-ben szakdolgozati témaként kezdtünk teamben középső bronzkori településekről származó kőeszközöket vizsgálni. Az első ilyen jellegű település Százhalombatta-Sánchegy volt, melyet másodikként Bölcske-Vörösgyír követett. A vörösgyíri telepen kiemelkedően nagyszámú pattintott és csiszolt kőeszközt dolgoztunk fel, régészeti és petrográfiai szempontból egyaránt. Fő célunk, hogy régészeti oldalról beazonosítsuk, meghatározzuk az eszközök egykori funkcióit, geológiai oldalról pedig a kövek meghatározásán kívül felleljük azok egykori származási helyét. Ezen vizsgálatokkal pontosabban körvonalazhatjuk az adott településen folyó ipari, kereskedelmi, és mindennapi életet, a település nyersanyagforgalmát, bányatevékenységét. Távolabbi célunk az, hogy minél több település bevonásával kiszélesíthessük ezt a vizsgálati módszert kultúrákra, régiókra is. A Bölcske-vörösgyíri bronzkori település régészeti szempontból több teljesen új formát (pl. a derékban fűzött-nyelezett fejsze, a kézimalom, az érdesítőkő), és más meglepetést is tartogatott. A telep legfontosabb tevékenységeként a festékőrlést jelölhetjük meg, melyet az őrléshez köthető leleteken található festéknyomok bizonyítanak. Használtak fekete színű, szerves anyagot, fehér színű, természetes eredetű anyagot, és vörös árnyalatú okkerföldet őrlésre. A sárgától mélybarnáig terjedő okkert a településen bányászták, természeti előfordulásból. Innen származhat a település újkori elnevezése is = Vörösgyír. A pattintott kövek között sokféle, pattintásra alkalmas, jó nyersanyag került ki, ezért többféle tipikus eszközt találunk a leletek között (fúró, vakaró) a rossz minőségű, budai szarukőből készült, aratásra használt fűrészeken kívül - melyek általánosak a középső bronzkori Vatya településeken. A vörösgyíri bronzkori lakosság (a település fekvésénél fogva) jobb minőségű, pattintásra alkalmas kövekhez tudott hozzájutni (pl. mecseki radiolarit), mint a százhalombattai. Az ütőszerszámok között legtöbbször természetes formán kialakított mozsártörő-ütőket találunk (Duna-kavics). Sok a Dunából származó kavicson készült marokkő (őrlésre, kalapácsként használva is). A baltaformák között többségében a kalapácsok fordultak elő, kevés a hegyes, éles vésőforma. Néhány fémművességhez kapcsolható lelet bizonyítja ezen ipari tevékenység meglétét a teilen, annak Vatyai időszakában. A csiszolt kőeszközök nyersanyagának jelentős része az előzetes kőzettani vizsgálatok alapján a Mecsek és a Mórágyirög területéről, ül. azok előteréből származhat, kisebb részben a Dunazug-hegycsoport területéről. A kis számban előforduló import nyersanyagok származási helyeként mind a kelet-alpi, mind pedig a Szerb-Macedon területek szóba jöhetnek. A kőzetek származási helye még nem teljesen tisztázott, további anyagvizsgálatok szükségesek. XII. Tábla: kövek rétegenkénti számlebontása Summary: We have been started our complex study (petrographical and archaeological) on the Middle Bronze Age's earthworks at 1997. Százhalombatta-Sánchegy was the first examined settlement, and Bölcske-Vörösgyír have been followed it. This tell-settlement contained surprisingly many artefacts, which made of stone (mainly grinding stones). Among these polished stone tools we found some new types (e.g. the waisted axe, the fragment of the handle-quern, a roughener). The most intristing group was the grinding tools, because among these we can show the mark of the bole on the grinding surface, beside the cereals-grinding. The coloured earth is originated from the tell-settlement. Among the „axes" we can find in majority hammer-forms. These tools were shaped on natural Danube-pebbles. The raw materials of chipped stones was very different (hydroquartzite, Mecsek radiolarite). There were some typical tool (e.g. endscraper, knife), and some characteristical saw, which made of Buda hornstone. The casting moulds, the fragments of a tuyer and the gold-spiral are the evidence of the local metallurgy. The raw materials of the polished stone tools came from the territory of the Mecsek-hills and Mórágy and their forelands and the other part of them were from Dunazug. The exchange raw materials could be sourced from the EastAlpien and the Serb-Macedonien region. 88