Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Zalai Gaál István: A lengyeli kultúra sírjai Pári–Altackerben (Torma István ásatása 1968-ban)
Zalai-Gaál István A lengyeli kultúra sírjai Pari-Altacker ben (Torma István ásatása 1968-ban) „1961 őszén Pari szélső házaitól pár száz méterre E-ra, a Koppány folyó völgyének K-i oldalát kísérő dombvonulat 1520 m magasságú, enyhén lejtő teraszán (Altacker) egy kb. 200x33 m kiterjedésű őskori település maradványait" figyelte 2 meg Tonna István, aki a megközelítőleg K-Ny-i irányú, 10x3 m-es, illetve 10x4 m-es 14 szelvénnyel összesen 460 m nagyságú terület feltárását végezte el. 1 A korábbi terepbejárások és az ásatás során neolitikus (vonaldíszes kerámia, lengyeli kultúra), rézkori (bolerázi csoport) és bronzkori (kisapostagi kultúra, dunántúli mészbetétes kerámia, urnamezős kultúra) leletei kerültek elő. 2 A későneolitikus lengyeli kultúra leletanyagának közlését Torma István átengedte Kalicz Nándornak, majd mindketten hozzájárultak ahhoz, hogy a sír- és telepleleteket én publikáljam.' Mind a sírokban, mind pedig a települési objektumokban, illetve a szórványként előkerült edénytöredékeket már korábban felvettük adatbázisba. 4 Jelen munkánkban a temetkezések kiértékelésére kerül sor, fő kérdésként a lengyeli kultúra DK-dunántúli csoportjának relatívkronológiai viszonyait taglalva. A telepanyag közlését ezt követően végezzük el a Mórágy-tüzkődombi és a zengővárkonyi kerámiával összefüggésben. (OTKA-támogatás száma: T 253329) 1. A SÍROK 2. sír (II. szelvény): Bolygatott zsugorított csontvázas temetkezés a szelvény Ny-i felében. A sírfolt nem volt megfigyelhető. A koponya arcrészével DK-felé feküdt. Ezenkívül csupán néhány másodlagos helyzetben fekvő borda és hosszúcsont maradt meg. Sírmélység: 100 cm (l.kép 4). Csontváz neme és életkora: inf., 3 éves. 5 Kerámia: 2.1. Sötétszürke-fekete színű, vastag falú, aprószemcsés anyagú csőtalpas tál sima, enyhén porózus felszínnel. Rövid talpcsöve lefelé erősen ívelten szélesedik ki. A kétrészes tál kihajló peremű, a kifelé elvékonyodó peremszél lekerekített. A tálrész hasi törésén négy lapos és vízszintesen húzódó bütyök helyezkedik el. M.: 14,4 cm, perem átm.: 20 cm, alj átm.: 13, 7 cm. Ltsz.: 71.60.5 (4.kép 3). 6 2.2. Fekete színű, nagyon vékony falú, háromrészes pohár finoman soványított agyagból. Alacsony alsórésze kónusosan szélesedik ki, vállrésze enyhén lekerekített, hasi törése hangsúlyozott, de nem éles. Kihajló nyakrésze alacsony, pereme elvékonyodik. Finoman lesimított felszínén vörös festés nyomai, vállán pedig bekarcolt vonalakból álló mintázat látható: ez utóbbi egymással párhuzamosan futó, kétszeres és háromszoros vonalkötegekből áll, melyek fordított V-formákat képeznek. M: 8,3 cm, perem átm.: 8,2 cm, hasi átm.: 9,4 cm, alj átm.: 3,9 cm. Ltsz.: 71.60.3 (4.kép 2). 7 2.3. Nagyon durva szemcsés anyagú, vastag falú, barnás színű edényke („kis fazék") kónusosan kiszélesedő alsórésszel, lekerekített hasi felülettel, hengeres nyakkal és kihajló peremmel. Felszíne durva és porózus. M: 10,6 cm, perem átm.: 11,4 cm, alj átm.: 5,2 cm. Ltsz.: 71.60.2 (4.kép l). 8 2.4. Fekete színű, szemcsés anyagú, vastag falú háromrészes korsó vörös geometrikus festés nyomaival (5.kép 1). 2.5. Háromrészes „vékonyfalú festett edényke", pohár. Alsó része kónusosan kiszélesedik, hasi törésén lekerekített, vállrésze is gömbölyű. Hengeralakú nyaka kifelé szélesedik, peremszéle elvékonyodik. Hasi részén négy kisméretű gömbölyded bütyök található. 9 'TORMA 1971,27; 1977,29. 2 U. o. 3 Ezúton fejezem ki köszönetemet Torma Istvánnak és Kalicz Nándornak a leletanyag közlésre való átadásáért. 4 MNM Régészeti Adattára: XVIII. 233/1969; Wosinsky Mór Múzeum Régészeti Adattára: 121-73. 5 KISZELY 1973, 119-128. 6 TORMA 1971,9. kép 9. 7 U. o. 9. kép 7. 8 U. o. 9. kép 10. 9 U. o. 9. kép 8. 7
