Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig

5. Gróf Esterházy Károly (1799-1856) Tolna vármegye főispánja, főajtóállómester 1831-től kamarás, 1836-1845 között Tolna vármegye, majd Győr megye főispánja. Elnyerte a belső titkos tanácsos és főajtóállómester címet. 1840-ben megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét. 1848-ban a horvátok ellen mozgósított nemzetőr-seregek parancsnoka volt, segédkezett a Philipovich-féle hadosztály elfogásában. Irodalom: Eszterházy 1901. 71. GRÓF ESTERHÁZY KÁROLY KÉPMÁSA 1839 Amerling, Friedrich von (1803-1887) Olaj, vászon; 142 X 107 cm Leltári szám: 99.209. Restaurálatlan. Amerling az osztrák arcképfestészet legtekintélyesebb alakja, a bécsi biedermeier festészet vezető mestere. A bécsi akadémián, majd Londonban és Párizsban tanult. A bécsi udvar és az osztrák és a magyar arisztokrácia foglalkoztatta. 1934-36-ban a MTA számára festette meg Széchenyi István arcképét. 6. V. Ferdinánd magyar király (1793-1875) I. Ferenc császár és második felesége szicíliai Mária Terézia fia. I. Ferdinánd néven osztrák császár, V. Ferdinánd néven magyar és cseh király 1835-1848-ig. 1848. december. 2-án lemondott. Irodalom: Gonda-Niderhauser 1977. V. FERDINÁND KIRÁLY 1841 Boros Nepomuk János ( 1808-1855) olaj, vászon; 171 X 125,5 cm Leltári szám: 56. 233. Restaurálatlan. Boros Ferenc szekszárdi festő fia. Tanulmányait 1834­41 között a bécsi, majd rövid ideig a müncheni Akadémián folytatta. Hazatelepedését követően Scitovszky János pécsi püspök foglalkoztatta. Életművében az egyházi müvek után legnagyobb számban a portrék szerepelnek. 7. Csapó Dániel (1778-1844) Tolna vármegye alispánja, országgyűlési követe Tolna vármegye alispánja 1872-1836-ig, országgyűlési követe a reformkorban. A szekszárdi Pollack-féle klasszicista megyeháza építésének legfőbb támogatója. Tengelici birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Fellendítette a dohány- és kendertermelést Tolna megyében. Javaslatot dolgozott ki a mezőgazdasági szakoktatás megszervezésére, amelyet az országgyűlés el is fogadott. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1839-ben alelnökévé választotta. Irodalom: Sipter 1973. CSAPÓ DÁNIEL ARCKÉPE 1846 Ismeretlen XIX. sz. festő Olaj, vászon; 98 X 79 cm Leltári szám: 56.190. Restaurálva: Petheő Károly, 1985. Kiállítva a vármegyeházán 1996-tól. 8. Gróf Győry Ferenc (1750 k. -1790) Tolna vármegye főispánja Apja Radványi Győry István kapta 1770-ben Mária Teréziától a nemességet. Győry Ferencet 1783-ban a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki. 1783­85 között Tolna megye főispánja, 1787-ben cs. k. titkos tanácsos, Esztergom megye főispánja és több megye főispán helyettese és királyi biztosa volt. Irodalom: Nagy Iván IV.; Névjegyzéke... 1914. GYŐRY FERENC PORTRÉJA 1847 Ismeretlen XVIII. századi festő után Barabás Miklós (1810-1898) Olaj, vászon; 143 X 110,5 cm Leltári szám: 56.170. Restaurálta, új vászonra húzta: Berta Éva és Petheő Károly, 1985. Kiállítva a Simontornyai vármúzeumban 1995-től. Barabás a múlt század egyik legjelentősebb arckép-, tájkép- és életkép-festője. Már gyermekkorától foglalkozott arcképfestéssel, de rendszeres művészi oktatásban alig részesült. Bukarestben dolgozott majd Bécsben és Velencében tett tanulmányutat. 1935-től szerepelt kiállításokon Pesten, 1836-ban MTA levelező tagja. 1838-ban telepedett le Pesten. A 1830-as 439

Next

/
Oldalképek
Tartalom