Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig

1848-49-es események feledésbe borították a határozatot. Az arcképet végül 1861-ben festette meg a megye: „Tekintetes Tolna vármegyének 1861. évi január 9-én Szegzárdon folytatva tartott bizottmányt ülése jegyzökönyvéből 18. Első alispán úr hivatkozva azon hálás emlékezetre melyet a megye közönsége bold. Bezerédj István emléke iránt más alkalmakkal is - de különösen a' jelen napokban midőn újból megkezdődött alkotmányos életünk küszöbén állunk, többször tanúsított, - inditványozá, hogy annak arczképe lefestetvén - megye házunk gyűlési nagytermében, méltó pálya társa 's barátja, boldogult Csapó Dániel arczképe mellé helyeztessék. - a jelen volt számos közönség az őszinte részvét bánatával emlékezvén vissza az elmúlt évtized - éjjelében elvesztett bajnokára, kit a ' gondviselés hatalma az alkotmányos élet hajnalának hasadta előtt ragadott el - a kegyelet érzelmeitől áthatva sietett hála adóját bemutatni annak szelleme iránt Ki a ' köz ügyek közül fáradhatatlan buzgalommal ildomos eljárást, magasztos iránnyal avatott ügykezelést a ' magán ügyek körül, lelki érzelemmel tiszta igazságszeretettel kapcsolt együvé. Es hogy hazánk ihletett szónokáról - ki alkotmányos szabadságaink terjesztésében és biztosításában Országgyűléseinken ugy, mint megyei helyhatóságunk körében nagy hatású előadása és írott értekezései folytán az elsők sorába állva - annyi éveken keresztül lelkesítté e ' megye értelmiségét - Ki midőn az emberiség és haza javának előmozdításában fáradozván megyéjét is országos elismerésben részesíté: ne csak jegyzőkönyveink lapjai beszéljenek, hanem látható emlékjel tanú bizonyságot tegyen a ' késő maradék előtt, a bizottmány osztatlan megegyezéssel elhatározta: hogy boldogult Bezerédj Estván arczképe, azon alakban mint ó egész megyét annyi országgyűléseken fényesen képviselte a' köztisztelet s' kegyelet bizonyításául gyűlési nagytermünkben elhelyeztessék. Melynek eszközlésére első alispány ur meg kéretni határoztatott. Kmf Kiadta Ujfalusy Imre aljegyző"

74 Bartal György alispán Sztankovánszky Imre főispánnak írt leveléből megtudjuk, hogy Dőry Frigyes

75 közvetített a festő Györgyi Alajos és a főispán között: „Pistánk képét illetőleg megkértem Dőry Frigyest levélben, hogy Györgyi festőt utasítsa hozzád, Csapónak képe a ráma belső világossága szerint 3 láb magas 21. 6 hüv. széles. Karszékben függönyös setét háttérben ül. Légy szives véle értekezni őt oda N'gához a szükséges utasítások végett rendelni. Az árt illetőleg úgy hiszem ahoz lehetne magunkat tartani a mint ő Széchényi hasonló nagyságú arczképének lemásolásáért Frigyestől kapott vagy is 120 ftot;

76 meglehet azonban hogy valamivel többet fog kérni, miután ez nem tisztán másolat. "

17 A kép gyorsan elkészült, az alispán március 29-án jelentette, hogy a festményt felfüggesztették és kérte a festőnek a képért 120 Ft-ot és a ráma árát, összesen 146 Ft-ot kifizetni.

78 A festő számadáskönyvében is szerepel; 1861. ápr. 9-én 120 forintot kapott érte.

79 Bezerédj István portréja a családi arcképcsarnokban lévő fiatalkori képmás alapján készült.

80 Györgyi alkotása tulajdonképpen erősen idealizáló portré. A kép középpontja a zöld lombkoronával körbevett, szembenéző, magas homlokú, kissé melankolikus tekintetű arc. Az arc és a karba tett kezek fehérségét az egyszerű fekete felöltő is kiemeli. Ezt a hangsúlyos kontrasztot oldja a világosabb háttér, melyben jobb oldalon az örök élet szimbólumaként borostyán virít egy oszlopra felfutva. Bal oldalon pedig szép tájkép bontakozik ki magas, felhős kék égbolttal. Bezerédj István a szellemi nemesség megtestesítőjeként jelenik meg a képen. A festő munkájával igen meg lehettek elégedve, mert egy év múlva 1862-ben a szekszárdi takarékpénztár is Györgyi Griergl Alajost bízta meg első elnökének, Ürményi József főispán arcképének megfestésével. A képet március 6-i közgyűlésen helyezték el a takarékpénztár tanácskozó termében.

81 A festő számadáskönyvében is szerepel, hogy 1862. aug. 29-én 150 Ft.-ot kapott a Szegszárdi Takarékpénztártól.

82 Múzeumunk gyűjteményében két azonos Ürményi József portré van.

83 Minőségi különbség nincs közöttük és semmi kétség, hogy ugyanannak a kéznek a munkái. A leltárkönyvi bejegyzés szerint az egyik a vármegyeházáról származik és szignálatlan, a másik eredetéről azonban nincs adat, viszont ez jelzett „Györgyi 862".,

84 Minden bizonnyal ez utóbbi készült a Takarékpénztár számára. A másikat valószínűleg pedig ennek elkészülte után másoltatta le a vármegye, vagy maga Ürményi az arcképcsarnok számra. Ennek azonban a megyei iratokban nem találtuk nyomát.

85 Györgyi már korábban is, 1861-ben festett a család számára Ürményiről Józsefről egy kisebb méretű arcképet, melyet a művész monográfusa, B. Bakay Margit a festő legjobb férfiportréi közé sorol. A portré leírása akár a szekszárdi képről is készülhetett volna: „Érezzük rajta a fej csontozatát, 74 TMÖL Közgyűlési jkv. 469/1861. 75 Dőry Frigyes 1859-ben készítetett négy festményt magáról és a családtagjairól (B. BAKAY 1938, 88.) 76 A Széhcenyi kép Györgyi számadási könyvében 100 fr.-tal szerepelt; Már 1938-ban is lappangott.(B. BAKAY 1938, 93. ) 77 TMÖL Sztankoványszky cs. i. 19. doboz Bartal György levele Fadd 1861. jan. 20. 78 TMÖL Közgyűlési jkv. 469/1861. 79 B. BAKAY 1938, 99. 80 WMM Képzőművészeti Gy. Ismeretlen 19. századi festő: Bezerédij István 81 BODNÁR 1896, 62-63. A festményt is reprodukálja. 82 B. Bakay Margit a lappangó képek között szerepelteti. (B. BAKAY 1938, 94. ) 83 WMM Képzőm. Gy. Győry. J.: Férfi képmása; ltsz: 65.167.; Ismeretlen 19. sz. végi festő: Fekete díszmagyaros férfi ltsz: 56.144. 84 A szignó erősen megkopott, ezért a leltározó tévesen, „GyöryJ. 892. "-nek olvasta ki a nevet és a dátumot. 85 A számadáskönyvből erre való utalást nem jelez B. Bakay. 421