Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Kovács Sándor: A házassághoz kapcsolódó szokások a Sárközben

mely adósságban nem keveri magát ily alkalomkor, vagy legalább évekig meg nem sinli a dínom-dánom árát, de jelenleg ez ilyesmi még mind a kegyes óhajtások közé tartozik."

64 A 20. század elejére ez még csak fokozódott: „a lakodalom 48 óráig tart ugyan, de már előtte 2-3 napig 60-80 ember, asszony mulatozik, utána is még eltart 1 -2 napig a közeli rokonok, ismerősök mulatozása. Persze ez már zene nélkül. Ezen kettős lakodalmon pedig elfogyott 10 métermázsán felül marhahús, 3 darab birka, 2 disznó, kb. 460 baromfi (lúd, kacsa, csirke), töméntelen tojás (hisz már az őcsényi perec is, mely tiszta tojásból áll, százakat felemésztett), 39 hektóliter bor és végül - talán szódavíz is. Volt összesen 170 szakácsné. Meghívtak Székiek 208 házat, Tóthpálék 180 házat és Lovasék 165 házat. Megemlítem még, hogy az első nap délben Székiéknél a főlakodalom, este Lovaséknál, másnap pedig délben és este is Tóthpáléknál." (1909. október 27-én Lovas Bálint vette Széki Évát, valamint Ábró István Bódai Sárát.) „Széki István uram boldog ember. Két szép virágszálat nevelt házában két szép leánya ment egyszerre férjhez. Az egyik édes gyermeke a szép Éva, a másik az ő kedves unokája, Bodai János uramnak aranyos Sárikája. Az elsőt Lovas Bálint uramnak erőteljes Bálint fia vette el, a másodikat pedig a sugártermetű Ábró István. Fiatalok mind."

65 A lakodalom megrendezésében a násznép tagjai, a családokhoz fűződő kapcsolat mértékében fizikai munkával, ételekhez szükséges nyersanyag, készételek (főleg sütemények) nászajándék és pénz ajándékozásával segítettek. A lakodalom folyamán történt meg a menyasszony és a vőlegény belépése a házasok körébe, amit formálisan is kifejeztek és elismertek a jelenlévők. A házasságkötés szokásköre, különösen annak fő eseménye a lakodalom népszerűségét és fennmaradását előmozdította az a tény, hogy a paraszti életben a mulatság, evés-ivás kimagasló alkalma volt, sokoldalú esztétikai élményt nyújtott, mintegy a helyi kultúra eredményeinek seregszemléje volt, nagy arányokban való megtartását lehetővé tette a közösség anyagi hozzájárulásának gyakorlata. Igen fontos esemény volt ez a falusi közösségek életében.

66 Pl. az alsónyéki református egyház keresztelési anyakönyvének első kötetében 1747. évből a következő feljegyzés olvasható a bejegyzések után:

67 Lakodalmi stropha Mindenki most fénlik jó renddel Vőlegény kap feleséggel. A vendég legyen jó kedvvel, Ne gondollyon most semmivel. Dudás hosszan fúdd a dudát, Ne kéméld Asszonyom talpát. Vitték a menyasszony ágyát, Vigye el rólla bánattyát. SÁRKÖZI NÉPSZOKÁS 1857, 288. A lakodalom = Tolnamegyei Közlöny 1909. november 4. - „Ötnapos lakodalom. A régi jó világnak csak nem akar vége szakadni a tolnamegyei Kánaánban, a híres nevezetes Sárközben. A múlt héten Őcsény községben lakodalom volt, amely vasárnap kezdődött s pénteken reggelig tartott Sohár István urembemek Juliska nevű leánya ment férjhez Mizser Istvánhoz. 260 család volt összesen hivatalos a 6 házban lezajlott lakodalomra, mely fölözte még a tavalyi Bévárdi Széki lakodalmát is, ahol pedig angol miss is volt jelen fotográfus masinájával. Elfogyott pedig a pár száz baromfin kivül egy ökör, egy tehén, 2 borjú, 1 disznó, amelyet jó puha ágyra kebelezett be a vendégsereg, amennyiben az örömszükék által ez alkalommal csapravert 50 hl borból maradt is, nem is péntekre." Tolna Vármegye és a Közérdek 1910. május 2. Bizonyítja ezt, hogy a lakodalmat abban az esetben is megtartották, ha valami miatt elmaradt az esküvő. A szekszárdi helyi lapok több ilyen esettől is hírt adnak: „Lakodalom esküvő nélkül. K.M. decsi lakos és községi elöljáró Mihály nevű fiáért kivételes nősülési engedélyért folyamodott, miután azonban a fiu a 18-ik évét még nem töltötte be, kérelmével elutasíttatott. Ez idő alatt ifj K.M. jegyet váltott Éviké, a község legszebb lányával, ki alig töltötte be a 14-ik évet. Hogy azonban a kivételes nősülési engedélyt nem kapták meg, a szülők abban egyeztek meg, hogy ha nem is lesz esküvő, azért a lakodalmat mégis megtartják. A lakoma annak rendje és módja szerint meg is tartatott e hó 21 és 22-én és bátran elmondható, hogy rég volt Decsen oly nagy és oly fényes lakodalom mint ez." Tolnavármegye 1891. május 31. „Kettős lakodalom esküvő és házasságkötés nélkül. Decs községben Ivanizs István és Cseh Éva, valamint Cseh József és Csapai Erzsébet jó módú polgárok gyermekei január hónapban összekeltek egyházi házasságkötés nélkül. Ivanizsnál a miniszteri felmentés nem adatott meg, Cseh József menyasszonyának pedig a válópöre első férjétől nem nyert befejezést, s így a szerelmesek várni nem tudván - megtartották a két napig tartó nagy vigalmat éppen úgy mintha minden rendben volna." - Tolnavármegye 1899. február 19. Alsónyéki Református Egyház tulajdonában. 379