Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról
Fodor István az őseink vándorlásának útvonalán végzett telepkutatásokat kísérte figyelemmel. A házfejlődés menete mellett a kemence és pest szavaink eredetét is összefoglalta, bemutatta a jellegzetes tüzelőformákat. 125 Ennek kapcsán említette a VIII-X. századi szláv települést, Novotroickot. Erről a telepről az ásató Ljapuskin kürtös kemencét is közölt. 126 Csilléry Klára a magyar népi lakáskultúra tanulmányozása során gyűjtötte össze a tüzelőkre, kemencékre vonatkozó adatokat. 127 Füstelvezetésre utaló jelenségeket az addig közölt anyagban egy 1933-ban feltárt etei kemence 128 kivételével nem talált. A Csalogovits József által feltárt kürtös sövénykemencének azonban, legalábbis a füstelvezetés megoldásának kérdésében, úgy tűnik, nem tulajdonított a kutatás különösebb jelentőséget. 129 Az 1933-ban feltárt etei kemence vesszővázas volt, (kürtője is), a füstnyílás a kemence oldalfalából indult. (26.kép 2.) Az 1997-ben feltárt kemence a ház hiányzó keleti oldala ellenére, feltehetőleg agyagtömbbe vájt és kürtőjét is az altalajba fúrták. A kemence füstje a kemence hátsó felén található nyíláson keresztül egy gödör közvetítésével került a kürtőbe, onnan feltehetőleg a szabadba. A novotroicki 130 szláv kemencék szintén félig földbemélyített házakban voltak. A ház sarkában meghagytak egy agyagtömböt, amelybe a keskeny oldal felől, a padlószinten ovális vagy trapéz formájú sütőfelületet készítettek. A kemence belsejét félgömb, vagy ahhoz hasonló formára vájták ki. A boltozat tetején, a tüztér hátsó falához közel pedig nyílást, kürtőt készítettek, amelynek átmérője 15-30 cm volt. A kemence szája 60 cm magas, 40 cm széles, általában jól átégett. 131 Zentai Tünde a dél-dunántúli házfejlődésről írt munkájában 132 — Rosner Gyula közlésére hivatkozva — Fonyód-Bélatelepről említ egy vesszővázas kürtös kemencét. A feltáró az 1957-58-ban zajlott feltárásról néhány újabb adalékkal is szolgált. A négyzetes alaprajzú helyiségben feltárt kemence ovális alaprajzú, paticsfalú volt. A kürtő a szájával átellenes oldalán helyezkedett el. 133 Kovalovszki Júlia dobozi ásatásán is előkerült egy kürtös kemence. Erről sajnos csak annyit tudunk, hogy volt kürtője, 134 azt azonban nem, hogy vesszővázas, vagy földbe vájt lehetett. A Tolna megyében, Mözs határában lese faluban végzett leletmentő ásatáson 135 is több kemencés objektumnál figyeltünk meg a kemence hátsó oldalánál füstelvezetésre utaló nyomokat. Sajnos, egyik feltárásnál sem sikerült már a felszínen megfigyelni az alsóbb szinten jelentkező kürtővel összefüggésbe hozható jelenségeket. Ete esetében a templom roncsolta szét, más említett esetekben pedig nem rendelkezünk erről információval. A kemencében való tüzelés hatásfokához a megfelelő oxigénellátás alapvetően szükséges. Az 1933-ban feltárt etei kemence hátsó részén nyúlt ki a kürtő a kemencéből. Az 1997-ben szintén Étén talált kemencének a hátsó részéből vezetett egy kis nyílás a pernyés gödrön keresztül a függőleges kürtőbe. Feltehetőleg a Fonyód-Bélatelepen talált kemence az 1933-as étéihez lehetett hasonló. A kürtők tehát a tűz oxigénellátását biztosíthatták, másrészt megfelelhettek annak a fontos követelménynek is, hogy elvezessék a helyiségből, a kemencéből a füstöt. Bár ásatásokból nem rendelkezünk erre utaló nyommal, mégis feltételeznünk kell, hogy a kürtőket valamilyen megoldással meghosszabbíthatták, így a füst a szabadba távozhatott. A feltárt maradványokat megkíséreltük egy ház részeként rekonstruálni. Takács Miklós összefoglalásában áttekinti a feltárt házak alapján eddig készült lakóház-rekonstrukciókat. 136 Igen fontos megállapításának tartjuk, hogy a korábban elfogadott szemlélettel szemben, amely szerint a gödörház gödrének a széle a lakóház szélével egyezik meg, feltételezi, hogy a gödörház régészek által feltárt gödre egy belső gödör a nagyobb méretű házban. 137 1997-ben Szarvasgedén került sor az előzetes elemzések nyomán egy lakóház rekonstrukciójára, amelyet Sabján Tibor munkájából ismerhetünk meg. 138 Saját rekonstrukciónkat erre támaszkodva készítettük el. (25.kép) Esetünkben a kemence földtömbbe vájt, a mögéje eső padkán találjuk a kürtőnyílást. A kürtőt feltételezésünk szerint valamilyen megoldással (tapasztott 1:4 HOFFMAN 1991,401. A részletes európai fejfödési utat az idézett műben figyelemmel kísérhetjük. 125 FODOR 1983,81-118. 126 FODOR 1983, 137; íj. LJAPUSKIN 1.1. 1958, 107. kép 127 CSILLÉRY 1982, 194-199. 128 CSALOGOVITS 1935, 1-2. A kemence ovális alaprajzú volt, falait és kürtőjét vesszőből font vázra tapasztolták. Alja is tapasztott. Szája 36 cm széles, 28 cm magas, félköríves formájú volt. Korát „tatárjáráskorinak" határozta meg az ásató. 129 Több kutató is megemlíti ezt a sövénykemencét, (MICHNAI 1981, 227; Fodor 1983, 105.old., 137.1J., ZENTAI 1991, 101; BARABÁS-GILYÉN 1987, 87. 128. kép, 209, 210.1J. stb.) de mint a tüzelőberendezés különös formája nem jelenik meg a már idézett házfejBdéssel foglalkozó munkákban. (Nem tekintettünk el attól, hogy az etei kemence esetében maga az ásató sem tudta eldönteni, külő, vagy a ház belsejében lévő kemencéről van szó, mégis az a véleményünk, hogy a kürtös kemence inkább a lakóhelyiségben lévő kemence lehetett. A lakóhelyiségben volt indokoltabb a füstelvezetést megoldani.) A már eddig is idézett összefoglaló munkák alapján a korai magyar ház egyhelyiséges, füstös. 110 FODOR 1983,81-118. 131 LJAPUSKIN 1958, 195. 132 ZENTAI 1991, 101. 133 Rosner Gyula személyes közlése 1999 augusztusában. Az ásatást Fitz Jenő vezette, tudomásunk szerint mind a mai napig közöletlen. Rosner Gyula közlését ezúton is köszönöm. 134 KOVALOVSZkI 1978, 80. 135 Lásd a 117. sz. lábjegyzetet. 136 TAKÁCS 1999,93-130. 137 TAKÁCS 1999, 103.; SABJÁN 1999, 132. 138 SABJÁN 1999, 131-176, 25-37. kép 228
