Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról
A hosszúkás nyolcszögű fejű gyűrűk már a XV. században kialakultak, de többségüket inkább a XVI. században készítették. 106 A mi példányunk — formája alapján — lehetne pecsétgyűrű, erre azonban a sekély vésetek miatt nem volt alkalmas. Bizonytalan a rendeltetése annak a kis bronzdísznek, amely a templom területén, kidobott földből került elő. (22.kép 10.) Településmaradványok A templom területén telepjelenségeket, házakat, kemencerészietet is megfigyeltünk. A templom építésekor megszüntették a kiszemelt területen lévő településrészletet, feltöltötték az itt található házak helyét. 5. ház 107 (24-26.kép) A hajó közepén, az északi fal közelében tártuk fel. Mérhető méretei: É-D-i irányban 3,8 m, Ny-i szélét nem értük el, déli oldala 2,5 m. Keleti felében találtuk meg a nyugati oldalán erősen sérült (mintegy harmada hiányzott), 140 cm átmérőjű sütőfelületet. Miután a sütőfelület D felé lejtett, a szájnyílás feltehetőleg ezen az oldalon volt. A tapasztás alsó része nem égett át teljesen, sárga maradt az agyag. A tapasztás alatt cserépedény töredékekből készült kerámia bélelést és köveket találtunk. (26.kép 1.) A sütőfelületbe tapasztott kerámiából egy fazekat sikerült részlegesen összeállítani: kézikorongon készült, kavicstörmelékkel soványított vörösbarna, barna anyagú. Szájátmérője 18 cm, fenékátmérője 12 cm, magassága 25,5 cm. A fazék legnagyobb szélessége megközelítőleg a vállra esik, 23 cm. Pereme ferdén kihajló, felül legömbölyített. Vállán két sorban dupla hullámvonal fut körbe. Alatta a hason csigavonaldísz. (26.kép 1.) A kemence északi oldalán, a sütőfelület szintjénél 4-5 cm-rel magasabban egy szilva alakú nyílás volt, amely észak felé egy 40 x 45 cm nagyságú, félgömb alakú, pernyével teli gödörbe vezetett. Ebbe a gödörbe nyílt egy 25 x 35 cm átmérőjű függőleges kürtő, amely minden bizonnyal a füstelvezetést szolgálta. A kürtő mélysége a feltárás szintjétől 37 cm volt (25.kép metszetrajz)- A ház/objektum alja a sárga altalajba mélyült, padlóját nem találtuk. A kemence sütőfelületének szintje a mai felszíntől 140 cm mélységben található. (25.kép metszetrajz) Az objektumrészlet minden bizonnyal egy kürtös kemence. A kemencét is valószínűleg az altalajba vájták be. Az északi és keleti oldal maradványai vesszővázra utaló nyomot nem mutattak. A fűtés során keletkező füst nem a kemence száján át távozott a kemencét tartalmazó helyiségbe, hanem a kürtőn keresztül feltehetőleg a szabadba. A kürtőt és a pernyés gödröt szintén a sárga altalajba vájták. Az objektumot a mai felszíntől 110 cm mélységben találtuk. Egészen addig a szintig a templom alapozási rétegei és a sírok bolygatták össze a talajt. Az objektum déli része függőlegesen levágott, keleti oldala — a kemencétől délre — szintén. A nyugati oldalon nem értük el az objektum szélét. Az északi szél déli irányba fordul. A ház északi oldalán, a külső szélen kissé szögletes cölöplyuk sekély maradványát figyeltük meg. A feltárt objektum északi szélén kis padka van, alja egyenetlen, a sárga altalajba mélyül. Padlószintet nem észleltünk. Lehetséges, hogy az objektum nyugati felét megbolygatták, akár agyagkitermelésre is használhatták végleges megszüntetése előtt. 6. ház (27.kép 1.) Az 5. háztól délre található, a déli hajófal északi oldala mellett húzódó sírsáv alatt, benyúlva a déli hajófal alá. É-D-i szélessége 3,2 m. Keleti oldalán található az ovális, 160 cm széles kemence sütőfelülete, amelyet kétszer megújítottak A felső 1,5-2 cm vastag volt, az alsó 4-5 cm. A 2. sütőfelületbe ökölnyi köveket tapasztottak. A 2. tapasztás alatt a kemence Ny-i része erősen kormos volt. A kemence szájától nyugatra kemény, tapasztott, kissé teknős padlószintet találtunk, amelyen fekete, pernyés réteg volt. A ház nyugati oldala a templombelső és a déli kápolna alá húzódik. A templom alatti telepmaradványokat teljes egészében nem sikerült feltárnunk. 108 Az objektumok stratigráfiája és a jelenségek egy része azonban indokolja tárgyalásukat. Az 5. háznak nevezett objektum leírásában ismertetett jelenségek közül az ÉK-i szélén található kemence, és a hátsó részéhez csatlakozó, pernyével teli gödör és kürtő érdemel figyelmet. PARÁDI 1970, 228. A házak számozása 1996-os ásatásunktól kezdve folyamatos. Az 5. és a ó.ház kiterjedését nyugati irányban sajnos nem tudtuk vizsgálni az icbközben beköszöntött rossz időjárás miatt. 226
