Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Sümegi József: Középkori kőemlékek Bátáról (Adatok a bátai szent vér kultusz eredetéhez)

Díszes ajtókeret töredéke - szürke homokkő, szélessége 70, magassága 50 cm. Díszítése három különböző vastagságú féloszlop. (7-10 cm) Valamely nagyon díszes kapuhoz, vagy ajtóhoz tartozhatott.

7 (3.kép 1.) Faragott szürke homokkő diszítmény - ajtó, vagy ablak keretes része, profilján két kissé kiemelkedő (6 cm széles) sáv fut végig. Szélessége 41, magassága 31 cm. (3.kép2-3.) Faragott homokkő töredék - talán ajtó, vagy ablak szárköve, díszítés nélküli. Mérete:30 x 25 x 20 cm. Csiszolt őskori kőeszköz - Eredetileg gömb alakú, 5 cm átmérőjű. Zöld gránitból készült, egyik fele törött. (4. kép 1.) Hálónehezék - középkori lapos hálónehezék cserépből, két lyukkal, átmérője 12 cm.(4.kép 2.) Malomkő - vörös homokkőből készült őrlőkő 2 db töredéke. Vastagsága 10, átmérője 31,5 cm.(5.kép 1.) Szürke homokkő töredék - 22 x 25 cm-es darabja (vastagsága 7 cm), felületén bevésett ábrázolással.(6. kép) * A továbbiakban a régi városháza bontásánál előkerült régészeti leletek közül, - éppen vésetének érdekes volta és párhuzamai miatt, - csak ez utóbbi tárgyhoz kapcsolódó észrevételeinket kívánjuk bővebben kifejteni. Ez az utolsó kis kőtöredék ugyanis azért érdemel különleges figyelmet, mert feltételezhető, hogy ábrázolása a bátai szent vér kultuszhoz kapcsolható, (ó.kép) A rajta lévő vésetet először mesterjegynek tartottuk, ám tüzetesebben megvizsgálva úgy tűnik, hogy az ábrázoláson egy kehely kupa része és szára látható - a talprész letörött - kissé balra dőlve 30-40 fokban, mintha kidőlne. A kehely fölött olyan bevésés látható, mintha a kehelyből párologna, kifolyna valami.

9 E kőtöredék kapcsán azonnal felmerül a kérdés, hogy az ábrázolás vajon nem kapcsolódhat-e a bátai szent vér ereklyéhez, esetleg keletkezésének történetéhez. A korabeli források általában csodás vérről, az Oltáriszentségből kiömlő szent vérről beszélnek.

10 Laskai Ozsvát azt állítja róla, hogy ostya vércseppekkel," s ez látszik Vince bátai apát 1500. évi oklevelének pecsétképén is.

12 1521-ben II. Lajos Krisztus legszentebb teste és vére egyházának nevezi a bátai monostort,

13 Ransanus leírásából pedig úgy ismerjük meg, mint Krisztus vérét testének kis részecskéjével együtt.

14 De hogy mikor, hogyan keletkezett, s milyen körülmények között arról a középkori kútfők nem szólnak. E kérdések megválaszolásában feltételezésekre vagyunk utalva, s némi segítséget az európai és magyarországi szent vér ereklyék legendái, illetve analógiái nyújtanak: Ami az első említést illeti, csodás vér, kiömlő vér, ostyából kifolyt vér típusával gyakran találkozhatunk a középkori legendairodalomban. Németországból három tanulságos esetet is idézhetünk: Walldürnben 1330-ban történt a csodálatos jelenség, amikor a pap véletlenül kidöntötte az átváltoztatott bort, s az véresre festette a kehelykendőt. Érdekes, hogy a bátai kő is feldőlő kelyhet ábrázol.

15 Tirolban, a georgenbergi monostorban az egyik szerzetes kételkedett az átváltoztatásban, erre a kehelyben a szent vér felbugyogott.

1 A bajorországi Elbachban 1315 körül, házépítésnél találtak egy megszentelt ostyát, amelyet kehelybe helyeztek. Az oltáron azonban vér bugyogott fel a kehelyben, úgy, hogy a korporálét is bevérezte. 7 A kőtöredék alakjából ítélve lehetett díszes fökapu, esetleg Porta Spetiosa eleme is. 8 A hálónehezék és az őrlőkő töredéke a közvetlen környékiül kerülhetett az alapba, vagy a földben volt már. Egyéb, a környékei származó töredékek alapján egyértelműen állíthatjuk, hogy itt állt a forrásokban említett Bátatö halászfalu, mely később az Alsó-Báta nevet viselte a 15. században. A török is ezt a részét lakta Bátának, mert a szembeli ház udvarán vízvezetéskor több török cseréppipát is találtak. 9 A bátai szent vérrel kapcsolatos ábrázolásos emléket többet is ismerünk. Ilyen a siklósi reneszánsz márvány ablakkeret, melyet valószín az elrabolt ereklye bemutatására készíttettek; a Bátán talált talán mézeskalácssüti forma, s a Bátaszék határából származó reneszánsz kegyérem. Mindhárom Krisztus kínszenvedésének eszközeit ábrázolja. Báta évszázadai. 82-83. 10 Báta évszázadai 102-103. "LASKAI, XXXVIII. 12 Báta évszázadai 76-79, OL DL 94037. 13 U.o. 87-88, SÖRÖS 1912, 133. 14 U.o.74, SÖRÖS 1912, 133 15 BAUERREISS 18. sz. 198