Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Ódor János Gábor: Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek kataszter Tolna megyében
65. TENGELIC-SERTÉSSZÁLLÁSOK: Éry Kinga 1960-ban leletmentés során egy kb. harmincöt sírós, soros elrendezésű temető nagyobb, huszonhat sírós részletét tárta fel. A temető homokdombon volt, a sírok soros elrendezésűek, sekély mélységüek, nyugat-keleti tájolásúak. A leletanyag köznépi jellegű, a 10. század középső harmadára keltezhető. Két koponyán jelképes trepanáció van. 88 Melléklet a síroknak kb. felében volt: I. íjkar véget borító csontlemezek, tegez csont szájveretei, tegezoldal merevítő pálcái, rombusz-, villás alakú és páncélszúró típusú nyílcsúcsok, v. hevedercsat, v. körte alakú, lemezzé kalapált szárú kengyelpár, v. csikózabla, III. ón füles gomb, ae. és e. préselt ruhadíszek, csüngős ingnyak díszek alsó- illetve felső tagjai, IV. sima e. és br. varkocskarikák, átlyukasztott kauri csiga, rúd és gyűrű alakú ü. gyöngyök, v. gyűrű. WMMM lt. sz.: 94.62.1 - 94.62.9.1. TMET lt. sz.: 11.485 - 11.517. AD: 284 - 83, 285 - 83. 66. TOLNA-DUNAMEDER: Fettich Nándor adata szerint Tolna közelében, a Dunában az 1940-es évek elején egy „félgömbdíszes" (valójában lapos, gomba alakú) markolatgombú kétélű kardot találtak. A kard markolatgombján és keresztvasán e. berakás, a pengén felirat (DIC betűk) nyomai látszanak. 89 A tárgyat a 10. század második fele és a 11. század eleje közé lehet keltezni. A kard a kecskeméti Faraghó G. magángyűjteményébe került, onnan 1951-ben az MNM Fegyvertárába jutott. Lt. sz.: 53.112. 67. TOLNA-RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM: 1975-ben, a tolnai római katolikus templom előtt vízvezetéket fektettek le. A kiásott árokban emberi csontok mellett csüngős véreteket találtak, amelyeket beszolgáltattak a szekszárdi múzeumba. A tárgyakat a 10. század második felére lehet keltezni. WMMM lt. sz.: 84.56.1 -7. 68. TOLNA-MÖZS-SZÁRAZDOMB: A Tolna városához csatolt Mözs község keleti határában, egy lapos dombon 1962-ben homokbányát nyitottak, amelyben földhordás során sírok bukkantak elő. 8 - 10 sír elpusztítása után értesítették a szekszárdi múzeumot. Mészáros Gyula 1962 nyarán egy 10-11. századi temető maradék 89 sírját tárta fel. Az eltemetések módjai változatosak: előfordult lepelbe csavart, rendellenes (békafekvésű) fektetés és enyhén felhúzott lábak. A kartartások között volt tompa-, derék- és hegyesszögű is. A soros temetőben egy esetben fordult elő egymás fölé temetkezés. 50 sír mellékletes. A temető a délnyugati sarka felé fiatalodik, mint azt már Mészáros Gy. is megállapította. Összekötve a temetőtérképen a pödrött- és az s-végü karikás sírokat ez jól látszik. Ezen a részen fordul elő rátemetkezés is. 90 Sírmellékletek: I. v. deltoid, levél, villás és rombusz alakú nyílhegyek, v. csikózabla, hevedercsatok (?). II. árszerű, tompa hegyű v. tárgy, csipesz szerű v. tárgy, cs. tűtartó tűvel, kova, csiholóvas, egyenes, egyélű nyéltüskés v. kés, III. ovális és kerek alakú v. csatok, br. csat és egy másodlagosan felhasznált br. pajzs alakú keskeny övveret, IV. br. varkocskarikák, br. varkocskarika ráhúzott gyönggyel, s-végű br. karika, s-végű br. karika ráhúzott fehér gyönggyel, két szálból csavart br. nyakperec ráhúzott br. fonott nyitott huzalgyürüvel, br. huzalszálból készült nyakperec, v. láncszemekből álló nyaklánc, lapított gömb alakú gyöngy, rúdgyöngy, kettős csonkakúp alakú kék ü. gyöngy, ráfolyatott fehér díszü zöldesszürke ü. gyöngy, ovális alakú gyöngy, henger alakú gyöngy, br. gomba alakú füles gomb, ólomoxid (gomb?), préselt e. kerek ruhadíszveretek, br. huzalból készült ovális átmetszetű karperec hegyesedő véggel, e. karika, br. karikagyűrű, rovátkolt br. karikagyűrű, poncolt szélű pántgyürü, egymásra hajló végű pántgyűrü. V. két sírban kutyacsontok, egy fenékbélyeges hullámköteg díszes fazék, VII. egy szórvány Salamon CNH I. 19. dénár. WMMM lt. sz.: 74.1.1-74.50.2. EGY lt. sz.: WMMM, leltározatlan. AD.: 407-90. Név variációk: Mözs-Tolnai I. dűlő; Mözs-Szárazdomb 69. TOLNA MEGYEI SZÓRVÁNYOK: A szekszárdi múzeumban a leltározás Csalog József igazgatósága alatt, 1933ban indult meg. Akkor a már négy évtized alatt összegyűlt tárgyak zömét, a mutatósabb, szebb darabokat vették számba. A 2. világháború alatt, 1944 - 45-ben a múzeum hadikórház lett, s mind a beleltározott, mind a beleltározatlan tárgyakat összekeverték. Az addig beleltározatlan tárgyak ekkor veszítették el lelőhelyeiket. A 10-11. századi leletek közül leginkább az s-végü karikák, gyűrűk, nyakperecek jutottak erre a sorsra. Ezek valószínűleg még Wosinsky M. idejéből, illetve Csalog J. leletmentéseiből, s a Szekszárd környéki valamelyik temetőből kerülhettek ki. Véglegesen három részletben az 50-es, a 80-as években illetve 1994-ben kerültek nyilvántartásba. K. ÉRY 1971; ODOR 1995b. FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 81. No. 1152.; BAKAY 1967, 138. No. 66.; KOVÁCS 1995, 178. No. 81. 5. kép/3. MÉSZÁROS 1975. 164
