Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Ódor János Gábor: Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek kataszter Tolna megyében
18. GYÖRKÖNY-WIESENACKER: B. Horváth Jolán adata szerint a Wiesenacker nevű részen s-végü karikás mellékletü sírra akadtak. 25 A lelet nem került múzeumba. AD.: 132 - 73. HARC - ld. 55. SZEKSZÁRD-BATITOROK HENCSE PUSZTA - ld. 41. PUSZTAHENCSE HENCSE-PUSZTA - ld. 41. PUSZTAHENCSE HIDAS FETRE - ld. 59. SZEKSZÁRD-HIDASPETRE HÍDJA-PUSZTA - ld. 48. SZEDRES-HÍD JAPUSZT A 19. HŐGYÉSZ-RATZEN-GIPPL: Hőgyésztől kb. egy km-re délnyugatra, Mucsi irányában a Csefő-völgy fölött emelkedik a Ratzen-gippl nevű hegy, „melyen már számos csontvázat, függőket és gyűrűket vetett ki az eke". Wosinsky ásatott is ezen a helyen, és a hanyatt fekvő csontvázak mellett „sima bronz gyűrűket" és „halánték-gyűrűket" talált. 26 A leletek Árpád-kori soros temetőre utalnak. A „Ratzen-gippl" helynév ma már nem ismert, a Csefő nevű rész legmagasabb pontját Cser-fő-tetőnek nevezik. IPHIGÉNIAMAJOR - ld. 49. SZEDRES-IFIGÉNIAPUSZTA 20. K A JD ACS-IMREMAJOR: 1971-ben Kajdacs belterületén, az Aranykalász Tsz gépparkjában fadúc gödrének ásásakor honfoglalás kori női sírra bukkantak. „Deréktájon" találták a munkások a szekszárdi múzeumba beszolgáltatott leleteket: ae. kerek ruhadíszeket, csüngődíszt, füles rézgombot. A leletmentést Horváth Jolán végezte el, s a váz lábcsontjait tárta fel. 27 A csontváz nyugat-kelet tájolású volt, a sír mélysége 95 cm. A feltételezhető temető területe szinte teljesen be van építve. Az adattári jelentés szerint a homokdombot, amelynek északkeleti peremén a sír előkerült, a géppark létesítése előtt legyalulták, korábban 150 cm-rel volt magasabb. A földmunka során állítólag nem találtak sem sírfoltra utaló elszíneződéseket, sem régészeti tárgyakat. A leleteket a 10. századra lehet keltezni. WMMM lt. sz.: 71.253.1 - 3.; AD.: 152 - 74. 21. KAJDACS-ÉRI MALOM: A FÉK innen e. csüngős veretet és s-végű karikát ismertet. 28 A lelőhelyről az MNM 1893-ban vásárolt leleteket, amelyeket a Sárbogárd-Bátaszék vasúti szárnyvonal építésekor találhattak. Az építkezés ui. ebben az időben történt, az egykori Éri-malom pedig az Éri patak és a vasútvonal találkozásától délkeletre található homokdomb aljában volt. Ennek a dombnak az oldalát a vasút miatt bevágták, ekkor találhattak sírokat. A lelőhely azonos lehet a Hampel által „Nagykajdács-Sziget" lelőhelyűnek leírt tárgyakéval 29 , ugyanis ő is e. csüngős veretről és „halántékgyürűről" írt. A tárgyak a 10. század második feléből, 11. század elejéről származnak. MNM lt. sz.: 100/1893 (s-végü karika). 22. KAJDACS-RÓKADOMB: Kajdacstól keletre, Kiskajdacstól délre, közvetlen a Sárbogárd-Bátaszék vasútvonal melletti homokdombon, Récsei József földjén 1943-ban szőlő alá forgatás során 9-10 lovas sírt találtak a munkások. 30 1970-es évek elején a területen rablóásatás történt. Rosner Gyula a hír hallatára kiment a helyszínre. Elmondása szerint egy hosszú árkot húztak, amelyből bolygatott helyzetű lócsontok mellől egy vállába kovácsolt fülű kengyelt vitt be a szekszárdi múzeumba. A lelőhelyen 1994 őszén terepbejárást, majd hitelesítő ásatást végeztem. 31 A terepbejárás során lófogakat és emberi csonttöredékeket gyűjtöttünk. Az ásatáson kelet : nyugati irányban, három méter széles és összességében nyolcvan méter hosszú szelvényekkel átvágtuk a domb déli felét. Kiderült, hogy a talajt 80 - 90 cm mélységben átforgatták. A sírok, melyek a lelőhely északkeleti lankáin voltak, valószínűleg megsemmisültek. Bár a FÉK honfoglalás korinak tartja Csalog József adata alapján a temetőt, a Rosner Gyula által megmentett kengyel másra utal. A nagyjából kétharmad ellipszis alakú kengyelnek egyenes a talpalója, amelynek két végén alul egy-egy 25 HORVÁTH 1971a. 26 WOSINSKY 1896, 986. 27 HORVÁTH 1971b. 28 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 45. No. 521. 29 HAMPEL 1895, 184.; HAMPEL 1900, 960. 30 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 45. No. 522. Csalog József adata. A sírok valódiságát ellerőrizni tudtam, amikor 1994 őszén beszéltem az egyik akkori munkással. Ugyanerröl: BONA 1973, 373. Véleménye szerint, az egykori földtulajdonos elbeszélése alapján a kiforgatott leletek javát egy magángyüjtö (talán a később Kaposvárra került Mérey Andor) válogatta ki és vitte el. 31 ODOR 1994. 155
