Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

A Dombóvári Vajtermelő Központ Rt. gazdálkodása A részvénytársaság 1918. július 14-én tartott alakuló közgyűlésén elfogadott, majd a cégbíróság észrevétele alapján az igazgatóság által kiigazított alapszabály szerint jött létre. Alapító részvényesei Kugler Henrik utóda Gerbaud Rt. 100 részvény, Egres Izidor, a Hungária Rt. cégvezetője 250, Deutsch Ferenc divatáru kereskedő 250, Engelsmann Gábor csemegekereskedő 100, Braun Manó, Fehér Dezső, Dániel Gyula, Dr. Balassa Gyula és Lányi Jakab 10-10 db 200 korona névértékű részvényjegyzésével, és a névérték 30%-nak egyidejű befizetésével hozták létre.

112 A részvénytársaság a Hungária Országos Magyar Vajkiviteli Rt. dombóvári telepeit, gyárépületeit, berendezési tárgyait és a központhoz tartozó vidéki tejcsarnokait vásárolta meg. Ezen felül a Hungáriának a Somogy, Tolna és Baranya megyei tejszövetkezetekkel kötött megállapodásait, az ezekkel kapcsolatos házbér és fuvarszerződéseket vette meg ill. vállalta át. A vállalkozás célja az addigi tevékenység folytatása, továbbfejlesztése, újabb üzemek létesítése, tej, vaj, sajtok, esetleg más tejtermékek gyártása és forgalomba hozatala. A dombóvári vajgyár a Baross utca sarkán 1532 négyszögöl területen fekvő, drót-, léc- és deszkakerítéssel határolt üzem. Legnagyobb épülete a századfordulón elkészült vajgyár és irodaépület, amelyhez 1940-ben munkásöltözőt és fürdőt építettek. Ezen a telken kapott helyet a fűtőház, gépház, 1924-ben a kazeingyár, majd a víztorony és az igazgatói lakás. A lovak és kocsik elhelyezésére istálló és kocsiszín, később az autó számára garázs is készült. Az üzem területén több sertésólban hizlalással foglalkoztak.

113 Az adásvételi szerződés megkötése után a tejgyűjtők és berendezések átadásával kisebb-nagyobb gondok merültek fel, nem tisztáztak minden részletkérdést alaposan, ami vitát váltott ki a két vállalkozás - eladó és vevő - között. Az 1919. január 29-én készült kimutatásban felsorolt 13 csarnok berendezéséből a Hungária visszaadott 3 csarnokot (Nagyszokoly, Szakály, Regöly), igénybe vettek 3 csarnokot (Lajoskomárom, Szakcs, Mórágy), a mórágyi felszerelést beszállították Dombóvárra. A Hungária fennhatósága alatt maradt 8 tejcsarnok berendezése: Kurd, Szorosad, Duzs, Somogy ácsa, Keszőhidegkút, Belecska, Zimány és Kocsola, amelyek közül Kurdról és Kocsoláról a berendezést is elszállították. A többi tejgyüjtőben maradt berendezésről a részvénytársaság illetékesének nem volt információja, csak az 1906-ban készített leltárokkal rendelkeztek.

114 A részvénytársaság központja Budapesten a VIII. kerület Déry utca 10. szám alatt volt. A földszinten raktárt, az emeleti helyiségekben irodákat rendeztek be. A termelést Dombóváron folytatták, a tervezés, irányítás, értékesítés a központ feladatkörébe tartozott. A vételár kifizetése és a csarnokok elindítása, működőképessé tétele nagy anyagi és szellemi erőforrásokat vett igénybe az első években. Berendezési számla részletezése"

5 1918 év. Hungária K. 100.000,1 jégszekrény „ 800,Lószerszám „ 1.200,Benzinlámpa „ 240,1919 év. Turódaráló „ 1.100,Sajtaprozó „ 120,2 kályha „ 2.292.90,Vaj gyúró „ 1.050,Szerszámok „ 1.175,Bőrszíj „ 2.555,Cserépkályha „ 1.770,12 BFL VII. 2. e. Cg. 8127. Alakuló ü. jkv. - Szőke Sándor szerint a részvénytársaságot Freud Károly, Egres Izidor és Engelsmann Tibor alapította 1914ben, akik részletre vásárolták meg a Hungária Rt-t. Az alapító okirat, alakuló közgyűlés és a cégbírósági bejegyzés viszont 1918-ból származik. 13 BFL. VII. 2. e. Cg. 8127. Értékbecslés 1947. január l-jén 14 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. 1919. jan. 29. Pető László cégvezető levele az Igazgatóság számára TML Dombóvári Vajtermelő Közp.Rt.i. Az 1947-es feltértékelés szerint a futőházi Cornwall kazán 1910-ben készült, 1921-ben kézi hajtású fali fúrógépet, egy tölcséres festékőrlő gépet, 1922-ben kétdugattyús négyezer literes vízszivattyút vásároltak és villanyt szereltettek. (BFL. VII. 2. e. Cg. 8127.) 324