Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Balázs Kovács Sándor: Decsi vagyonleltárak a feudalizmus végéről (1841–1850)

Jegyzetek 1. Lásd például VARGA Gyula: Egy parasztporta leltára 1806-ban. Múzeumi Kurír, 2. szám. Debrecen, 1970. február 8-18. - ZÓLYOMI József: Egy dejtári (Nógrád megye) gazda hagyatéki leltára 1855-ből. Ethnographia LXXXV. (1974) 65-69. - SZILÁGYI Miklós: A 19. század eleji paraszti vagyonleltárak forráskritikai értékelésének kérdéséhez. (Gyomai és mezőberényi anyag alapján). Békési Élet XIII. (1978) 3. szám 387-390. - U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienn: Csíkmenasági leltárak (1779-1930). Néprajzi Értesítő LXIII-LXVI. (1981-1984). 71-163. - SZ. BÁNYAI Irén: Ozorai iparosok vagyonleltárai a 18. század végéről. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve X-XL (1979-1980). (Szerk.: Szilágyi Miklós) Szekszárd, 1982. 425-448. - KOCSIS Gyula: Hagyatéki leltárak. Cegléd 1850-1900. Cegléd, 1988. - BENDA Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely 1711-1820. (Fontes Musei Ethnographiae I.) Bp., 1988. - BENDA Gyula: Az anyagi kultúra történeti vizsgálata: inventárium, kvantifikáció, osztályozás. Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. (Szerk.: Mohay Tamás) Debrecen, 1992. 383-386. - BENCSIK János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében (1774-1849). Sátoraljaújhely, 1993. - SZABÓ Sarolta: A háztartás eszközei 19. századi hagyatéki leltárak alapján (Szatmár megye, 19. század közepe). A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. (Szerk.: Romsics Imre - Kisbán Eszter) Kalocsa, 1997. 59-66. 2. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp., 1981. 707. 3. A végrendelkezés alkalmai is elég változatosak voltak. Leginkább az öregkor és valamely súlyos betegség, katonai bevonulás stb. késztette az embereket végrendelet alkotására. A végrendeleteknek csak egy kis hányadát foglalták írásba, a szóbeli végrendelkezés legalább annyira gyakori volt, mint az írásbeli. Hagyománytisztelő helyeken a szóbeli végrendeletet az örökösök éppen úgy megtartották, mint az írásbelit, különösen ha az abban foglaltakat a helyi szokások is megerősítették. A szóbeli végrendelkezésnek nem azt a szituációját kell szem előtt tartanunk, amikor a súlyos beteg személy halálos ágyán az összehívott rokonság előtt kinyilatkoztatta "utolsó" akaratát, hanem a már korábban a vagyon elrendezésére tett intézkedéseket, meghagyásokat is. A 18. században különösen tiszteletben kellett tartani a szóbeli végrendeletet, hiszen az emberek még hittek az átok erejében, vagy a halott visszajárásának a lehetőségében. Az írásbeli végrendeletek is sok esetben már alig terjedtek ki másra, mint az életben véghezvitt osztály utólagos megerősítésére és néhány gyakorlati intézkedésre. - TÁRKÁNY SZŰCS Emő: Vásárhelyi testamentumok. Bp., 1961. TÁRKÁNY SZŰCS Emő: A deficiens jobbágy végrendelete a XVIII-XIX. században. Agrártörténeti Szemle VIII. (1966) 401-431. - TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Makói parasztok végrendeletei. Ethnographia LXXXV. (1974) 493-512. - RÁCZ István: Debreceni végrendeletek 1595-1847. Debrecen, 1983. - ANTAL Péter: Végrendelkezés Debrecenben az 1820-as években. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyve 1986. (Szerk.: Gazdag István) Debrecen, 1986. 59-76. - MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655-1769-ig a végrendeletek alapján. Bács-Kiskun megye múltjából X. (1989.) (Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor) Kecskemét, 1989. 5-57. - KOCSIS Gyula: 18. századi ceglédi végrendeletek. Ceglédi füzetek 28. szám. Cegléd, 1993. 5-31. - NÉMETH Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759-1792. Nyíregyháza, 1987. - BENE János: Végrendeletek és hagyatéki leltárak Nyírbátorból. Nyírbátor, 1989. - NÉMETH Gábor: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból. Bp., 1995. - HORVÁTH József: Halasi végrendeletek a XIX. század első feléből. Adatok Kiskunhalas történetéhez. (Szerk.: Szakái Aurél) Kiskunhalas, 1996. (Halasi Téka 18.) 73-106. - HORVÁTH József: A XVII. századi győri végrendeletek viselettörténeti adalékaiból. Viselet és történelem, viselet és jel. (Múzeumi füzetek 45.) Aszód, 1996. 5-22. - S. BALÁZS Lívia: AXVII. századi győri hagyatéki leltárak viselettörténeti adalékairól, uo. 23-33. - NAGY VARGA Vera: Ceglédi férfiviselet a XIX. századi hagyatéki leltárakban, uo. 3647. 4. BENDA: Lm. XLIII. 5. A Szabad György által megállapított általános tendenciák valószínűleg a Sárközben is érvényesek lehettek, külön sárközi forrásaink, adataink azonban erre nincsenek. - SZABAD György: A hitelviszonyok. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. (Szerk.: Szabó István) Bp., 1972. 184-245. 6. HOFER Tamás: Jobbágyhagyatéki leltárak és becsük a keszthelyi Festetics-uradalomból 1785-1847. Agrártörténeti Szemle I. (1957) 285-327. 7. Idézi: ANDORKA Rudolf: Paraszti családszervezet a XVIII-XIX. században. Alsónyék és Kölked adatai nemzetkőzi összehasonlításban. Ethnographia LXXXVI. (1975) 340-367. - E három örökösödési rendszer a magyar jogtörténészek és gyakorló jogászok körében általánosan ismert volt a 19-20. század fordulója tájt. Mattyasovszky Miklós és Boross János is ennek a három rendszernek a magyarországi érvényesülését derítette fel az egész országra kiterjesztett adatgyűjtéssel. - MATTYASOVSZKY Miklós: Törzsöröklési jog és törzsöröklési szokás. Bp., 1904. - BAROSS János: Részleges jelentés az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a magyar parasztbirtokok öröklési módjára vonatkozólag elrendelt adatgyűjtés eredményeiről. Bp., 1905. 8. SZILÁGYI Miklós: Lm. 387-390. 9. V. KÁPOLNÁS Mária: Öröklési szokások egy szakadáti sváb parasztcsaládban. Dunatáj LX. (1986) 4. szám. 60-68. 10. Decs községi protokollum 1814. február 8. - Wosinsky Mór Megyei Múzeum Ethnographiai Adattára Szekszárd. Sz.n. 11. U.O.-1822. 12. A 19-20. század fordulóján elvégzett parasztbirtokokra vonatkozó felmérésnek, melyet Mattyasovszky Miklós és Boross János végzett el, az volt az indoka, hogy miután a volt jobbágyok birtokosai lettek a földeknek, s jogi eszközök nem korlátozták az öröklés megosztását, egy fél évszázad alatt rendkívül megnőtt az életképtelen parasztbirtokok száma. A szociális érzékenységű jogtudósok a további birtokaprózódás ellenszerét vélték megtalálni az esetleg törvénybe iktatható törzsöröklésben. - MATTYASOVSZKY: Lm., BOROSS: Lm. 13. TÁRKÁNY Szűcs Ernő: Lm. - SZILÁGYI Miklós: Mezőberényi német és magyar polgárok házassági szerződései (1822-1851). Közelítések. Néprajzi, történeti és antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen, 1992. 173-185. 14. Végrendeletek jegyzőkönyve Decs. - Wosinsky Mór Megyei Múzeum Ethnographiai Adattára Szekszárd 373-77, 374-77. - Tanácsülési jegyzőkönyvek - Decs községi protokollum. - u.o. sz.n. 243