Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

4. Munkásöltöző és WC (téglaépület, fa tetővel, cserépfedés, betonpadló, fafödém, fa ablakok 175 m

3

) 70%-os állapotban 8.575,- Ft 5. Kazeingyár (egyemeletes épület, tégla körítő falakkal és válaszfalakkal, fafödémmel, fa tetőszerkezettel, eternit fedéssel, idomvas ablakokkal, betonpadlóval, teljesen alápincézve 1.890 m

3

) 60%-os állapotban 79.380,- Ft 6. Fűtőház (földszintes téglafalú épület, félnyereg fatető, eternit palafedéssel, vasbeton közbeiktatott emelvénnyel, betonpadlóval 150 m~ ) 70%-os állapotban 7.350,- Ft 7. Istálló és kocsiszín (földszintes téglaépítmény, fa nyeregtetővel, cserépfedéssel; a kocsiszín felett fafödém, az istálló felett vastartók közötti téglaboltozat, betonpadló 340 m

3

) 60%-os állapotban 18.360,- Ft 8. Víztorony (vasbeton építmény, négy pillér alátámasztással, köralapú, téglafalú építménnyel, átmérő 5,45 m; magasság 14,5 m) 60%-os állapotban 18.000, - Ft 9. Garázs (földszintes, téglafalú építmény, vasbeton tetővel, facement fedéssel, betonpadlóval 158 m

3

) 70%-os állapotban 9.954,- Ft 10. Sertésól (favázas, deszkafalú építmény, bőrlemezfedéssel, 62 m

3

) 65%-os állapotban 2.015,- Ft 11. Sertésól (favázas, deszkafalú építmény, cserépfedéssel, kifutóval, 136 m

3

) 65%-os állapotban 4.420,- Ft 12. Sertésól (favázas, deszkafalú építmény, bőrlemez fedéssel, kifutóval, 58 m

3

) 65%-os állapotban 1.885,- Ft 13. Gyárkémény (nyolcszög keresztmetszetű gyárkémény, négyszög keresztmetszetű lábazattal, téglából falazva, szikrafogóval, villámhárítóval, vashágcsóval 23 m magas) 80%-os állapotban 21.600,- Ft 14. Kerítések (utcai kerítés: mezőkre osztott, 135 cm magas sodronyháló, vascső oszlopokkal, kőlábazattal, téglapillérekkel, két- és egyszárnyú kapukkal; léckerítés fa oszlopokkal; deszkakerítés) 80%-os állapotban 30.400,- Ft Házadó alá eső ingatlanok értéke összesen: 396.327,- Ft 15.Igazgatói lakóház 11.160.- Ft Összesen: 407.487,-Ft Telkek megnevezése: 1. Baross u. 15-17. 1364 négyszögöl 20.460,- Ft 2. Baross u. 15-17. 168 négyszögöl 4.200,-Ft Összesen: 24.660,- Ft A részvénytársaság felszereltségéről tájékoztatnak bennünket a működés feltételeit biztosító berendezési tárgyak. A budapesti központ raktárhelyiségeiben 2 db négy részes eladópult, 2 íróasztal, ülőgarnitúra, amerikai Heating kályha, National regisztráló kassza, 3 jégszekrény, 2 kisebb pult, állvány, szekrény, szekrénymérleg és 1 Hungária gyorsmérleg volt. Az iroda berendezését 4 db íróasztal, 1 Arnheim gyártmányú pénzszekrény, állványos Unterwood írógép, 3 redőnyös szekrény, 1 álló iratszekrény, különféle asztali lámpák és 1 tanácsasztal 12 székkel alkotta. A dombóvári üzem irodájában pedig 5 szekrény, 5 íróasztal, Unterwood írógép, Arnheim és Wertheim pénzszekrény, kárpitozott ülőgarnitúra, jégszekrény, mikroszkóp, precíziós mérleg és különféle irodai felszerelések, bélyegzők, íróeszközök segítették az ott dolgozók munkáját.

230 1947-ben egyre több jel mutatott arra, hogy a dolgok nem fognak visszatérni a régi kerékvágásba. Az állami beavatkozás és tőkekorlátozás egyik eszköze az iparengedélyek felülvizsgálata illetve biztosítékok megkövetelése volt. Az 1941 után alakult üzemeket kötelezték erre, sokszor viszont azokat is, amelyek a kötelező engedély megújítás kapcsán valamiféle változtatást jegyeztettek be tevékenységi körükbe. Először 2700 forint biztosíték fizetésére kötelezték a vajgyárat, mint olyan üzemet, amely 1941-ben szerezte üzemengedélyét. A fellebbezésben leírták, hogy nem a 159.000/1941. FM. sz. rendelet alapján, hanem már 1918 óta működnek, azóta csak az újabb rendeletek alapján módosították ill. újították meg az engedélyüket. 1941-ben az engedély megfogalmazását módosították, „túrógyártó, vajgyártó, sajtgyártó, városi tejellátó és nem emberi táplálkozás céljára szolgáló tejkészítmények előállítóipar" szövegre.

231 A fellebbezésnek helyt adtak, nem kellett biztosítékot megfizetni, de szeptemberben újabb konfliktus támadt a hatóságokkal. Az üzem területén lévő, az alkalmazottak rendelkezésére álló lakásokból két szobát nem a gyár alkalmazottai közé tartozó, dr. Enyedi Lajos részére igénybe vett a községi elöljáróság. Ezt higiéniai és biztonsági okokból aggályosnak és helytelennek tartotta a gyár vezetése, ezért az alispánnál tiltakoztak a döntés ellen. A dombóvári elöljáróság szerint viszont nem igaz, hogy Egres István mindig az igazgatói lakásban lakik, mert Pesten is van állandó bejelentett lakása. Rácz István és Kadinkó János sem használja ezeket a szobákat, mert egyikük Attalán, másikuk Fonó községben él. S a kiutalt lakáson felül az üzemnek még mindig marad három szobája előszobával, fürdőszobával, ami kielégíti az igaz230 BFL VII. 2. e. Cg. 8127. Értékbecslés 1947. január l-jén 231 TMLAlisp.i. 6493/1947. 350