Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

1944 januárjában az OMTK-nak 20.271 liter idénytejet szállítottak, amiért literenként 3 fillér térítést igényeltek. Február elején a TETEOSZ-tól a szállítók számára bizonyos vajmennyiség átadását kérték, valamint a munkások és tisztviselők számára konvenciós járandóságot. A termelők számára igényelt vajmennyiségi944-ben' Szállító neve Község lakóinak száma (fő) Szállított napi tej (liter) Igényelt heti vaj (kg) Gyékényes község 2.500 500 liter 5 kg Mernyei Tejszövetkezet 1.500 800 4,5 Fonói Tejszövetkezet 600 500 5 Gödreszentmártoni Urad. 400 4 Lábodi Tejszövetkezet 2.000 250 4 Mórágyi Tejszövetkezet 2.100 800 22,8 Büssüi Tejszövetkezet 1.000 400 5 Gigei Tejszövetkezet 1.100 250 3 Ötvöskónyi Tejszövetk. 700 250 4 Baranyajenői Tejszöv. 1.000 600 9,5 Kisvaszari Tejszövetk. 700 400 4,5 Lajoskomáromi Tejszöv. 2.600 1.500 9,5 Kaposhomoki Tejszöv. 600 500 7 Gödre község 1.200 600 7 Gödreszentmárton közs. 600 400 4 Göllei Tejszövetkezet 2.800 1.000 15 Mosdósi Tejszövetkezet 1.100 500 10 Felsőnyék község 1.400 300 4,5 Nemz. Muz.Ur.Lengyel 80 Zimányi Tejszövetk. 900 500 2 Kisbajomi Tejszövetk. 850 300 2 Csokonyavisontai Tejsz. 2.600 250 2 Mausch Sándor Urad. 150 2 Esterházy uradalmak 500 4 Egy hónappal később a német katonai megszállás, majd az alkalmazottak behívása és a kényszerű elbocsátások nem tették lehetővé a pontos adminisztrációt, de a tervszerű üzemeltetést sem: mindig az adott helyzethez kellett igazodni és aszerint cselekedni. 1944. november 28-tól 1945. február végéig a budapesti központnak semmiféle kapcsolata nem volt a dombóvári teleppel. A Budapestről két hétig tartó utazás után odaérkező Egres István, Németh Ferenc és Ungár Sándor örömmel tapasztalta, hogy a gyár Horváth János üzemvezetővel és a régi alkalmazottak nagy részével sértetlenül folytatta a munkát, és csak 4-5 napig szünetelt a működés a közvetlen harcok idején. Az 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó súlyos harcok hatalmas károkat okoztak Magyarországon. Tolna megyében a front közeledése, majd a fegyveres összecsapások miatt elmaradt az őszi szántások és vetések többsége, kevés volt a munkáskéz, az igaerőt a katonaság vette igénybe. Az állatállományt súlyos károk érték, a szarvasmarha- és bivalyállomány az 1942. évinek 56,5%-ára, a lovak 55,1%-ára, a sertésállomány 67,7%-ára, a juhok 50,8%-ára csökkentek.

217 A háború vége egyben nagyarányú politikai-gazdasági változások kezdete is. A baloldali politikai erők kezdeményezését a szövetséges nagyhatalmak, elsősorban a Szovjetunió támogatta, kiindulópont a nagybirtokrendszer felszámolása volt. A földosztással a földterület 35%-át vették igénybe, ami által teljesen átalakult az ország földbirtokstruktúrája. Az iparvállalati földek igénybe vétele és a gazdagparaszti birtokok megnyirbálása mutatta a baloldali hatalom tőkeellenes törekvéseit, ami együtt járt az állami szerepvállalás növekedésével. A földreform-rendelet a volksbundos földek elkobzását és kiosztását is előírta, így a német községekben nehezen ment a földigénylő bizottságok megalakítása. A telepesek megérkezése után alapvetően megváltozott a helyzet. Elsőként a Bukovinából Bácskába telepített, majd onnan menekülni kényszerült székelyek érkeztek Tolnába a sváb falvakba. A kitelepítésre várók egy részét internáló 2.6 TML. Dombóvári Vajtermelő Közp. i. Levél a TETEOSZ-nak 1944. febr. 10. 2.7 KÁPOSZTÁS 1965, 99-100. p. 347